2012. október 5-én a helyi múzeum udvarkertjében ismét megemlékeztünk az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett magyar hősökről, vértanúkról. Ezen alkalomból beszédet mondott Banai Tóth Pál polgármester úr, aki beszédében kifejtette, mennyire fontos az, hogy felvállaljuk és büszkék legyünk magyarságunkra, és ezt a tudatot tápláljuk a következő generációkba is, mert nem hiába áldozta fel vérét ennyi magyar ember a hazáért.

Ez után az alapiskola tanulói mutatták be zenés-szöveges műsorukat.

Énekkel készültek Maricsek Réka, Sándor Eszter, Sándor Mátyás és Sándor Lajos.

Vers és próza összeállítást mutattak be a felső tagozat tanulói: Tücsök Tibor, Banai Tóth Kincső, Rácz Fanni, Nagy Emese, Vrábel Anita, Szuri Katalin, Kele Fanni, Jókai Csenge, Farkas Zsófia, Rácz Gabriella, Csontos Veronika, Keló Dezső Zoltán, Margit Leticia, Mezei Sidónia és Zalacko Balázs.

Közösen meghallgattuk Vörösmarty Mihály Szózatának zenés feldolgozását, majd a résztvevők elhelyezték a koszorúkat a múzeum falán.

A 2012 / 2013 – as tanévben is megemlékeztünk iskolánkban a magyar népmese napjáról. Ezen alkalomból meghívtuk a dunamocsi ovisokat és a dunaradványi iskolásokat .Vendégeket is hívtunk, a Kuttyomfitty Társulatot, akik immár másodszor látogattak el hozzánk.

A műsor első részében a gyerekek fontos dolgokat tudhattak meg Benedek Elekről, akinek születésnapjához igazodik a magyar népmese napja / szeptember 30. /. Egy kis játékkal is kedveskedtünk tanulóinknak, egy – egy jellemző mondatból kellett kitalálniuk a mese címét. A gyerekek lelkesen bekapcsolódtak a játékba és ügyesen kitalálták a mesecímeket.

Ezután következett a várva várt Kuttyomfitty Társulat, akik Az elvarázsolt királykisasszony című népmesét mutatták be. A mese most is nagy sikert aratott, a gyerekek nagy tapssal jutalmazták az előadást. A műsor végén a Társulat tagjai meghívták a gyerekeket a

„ mesebeli lakodalomba“ , belekóstolhattak a néptánc rejtelmeibe. Komolyan vették a feladatot és megpróbálták pontosan utánozni a tánclépéseket, mozdulatokat, miközben láthatóan jól érezték magukat.

Reménykedünk benne, hogy sikerült a tanulóinknak olyan élményt nyújtani, hogy a későbbiekben is szeretni, olvasni fogják a népmeséket és nem felejtik el, hogy milyen fontos szerepet játszottak a mesék, történetek az emberek életében.

Kirándulás Tatára

Ebben a tanévben, helyesebben a tanév végén az alsó tagozatos tanulók számára Tatára szerveztük meg az osztálykirándulást. Nagy izgalommal vágtunk neki az útnak, hiszen változatos program várt ránk.

Elsőként az Öreg- tó partján álló Esterházy- kastélyt tekintettük meg. Körbejártuk a kastélyt, közben Kálmán bácsi mesélt a kastély történetéről. Megtudtuk többek közt, hogy a kastélyban az első világháború befejezése után, 1945- től egy elmegyógyintézet működött az 1990- es évek elejéig. Ezért  eléggé lepusztult állapotba került, de még így is magunk elé tudtuk képzelni, hogy hogyan is nézhetett ki fénykorában. Ígéretet tettünk, hogy ha valamikor felújítják, ismét elmegyünk megnézni. Ezután sétáltunk kicsit az Öreg- tó partján, majd pedig elindultunk a Sjáli Szórakoztató Parkba, ahol tanulóink többek közt természettudományi ismeretekkel is gazdagodhattak. Minden gyerek kipróbálhatta a kocsihajtást, megtekintettünk egy kiállítást, majd következett a lovaglás izlandi hátaslovon, amely Magyarországon egyedülállónak számít. Délig gyorsan elszaladt az idő, mindenki meg is éhezett kellően. Mi mást is ebédelhettünk volna, mint pizzát?! …..

Ebéd után elindultunk az Old Lake Kalandparkba, amely a gyerekek számára a kirándulás fénypontját jelentette. A fák és oszlopok közé kifeszített köteleken létrehozott változatos akadályok sportosan izgalmas szórakozást kínálnak minden érdeklődő számára. Először minden gyerek megkapta a saját felszerelését, majd a kötelező felvilágosítást ezek használatáról. Aki sikeresen teljesítette a gyakorlópályát, az továbbmehetett a többi pályára. Itt aztán mindenki kipróbálhatta a saját erejét, ügyességét, leleményességét. Mindenkinek nagyon tetszett. A napot végül egy jó kis palacsintaevéssel fejeztük be. Fáradtan, de új élményekkel gazdagodva indultunk haza.

A szivárvány egy gyönyörű természeti képződmény. Hogy miért olyan szép? mert annyi sok színből áll. Külön-külön is szépek, de így együtt a piros, a zöld, a sárga, a kék egy csodaszép jelenség.

Mi is mindnyájan mások vagyunk, mint megannyi szín: pirosak, sárgák, kékek – de éppen ez a szép, együtt egy csodálatosan szép szivárványt alkotunk, s ha más-más vallásúak is vagyunk, összetartozunk. Ezért töltöttünk együtt egy vidám napot, játékkal, versenyekkel, tánccal, zenével, bábszínházzal.

A Szivárvány napot megtisztelte jelenlétével Elek László komáromi esperes úr is.

Találkozónkat színesebbé tették a marcelházi cserkészek kézműves foglalkozásai, Gál Angelika cserkésztiszt vezetésével.

Köszönetemet fejezem ki Maricsek Ilona igazgatónőnek, Tóth Éva helyettes asszonynak, Banai Tóth Enikő és Fözö Andrea tanítónőknek a sokoldalú segítségért, valamint Lajos Erika konyhavezetőnek és Lajos Kinga szakácsnőnek a finom paprikás krumpliért.

Hožvák Mária, katolikus hitoktató

2012. június 23-án, azaz szombaton, immár harmadik alkalommal megrendezésre került a Szivárvány nap.

Ebből az alkalomból a szombati napon az iskola termeit gyerekzsivaj töltötte meg. Jelen voltak az alapiskola tanulói, illetve a marcelházi cserkészek, akik a nap folyamán együtt játszottak, kézműveskedtek, ismerkedtek egymással.

A gyerekek Hožvák Mária, katolikus hitoktató, vezetésével egy bábjátékot adtak elő, melyben sok-sok egymástól különböző állat szerepelt, így ábrázolva azt, hogy az egymástól különböző emberek mennyire jól megférnek egymás mellett, ha a barátság összeköti őket.

Utána ennek jegyében indultak játszani a gyerekek az udvarra, hogy ez alatt az idő alatt terített asztalokat varázsoljunk a folyosóra. A nagy meleg sem tartotta vissza őket a futkározásban, a csapatjátékokban.

Ebéd után újult energiára szert téve, kezdődtek a kézműves foglalkozások, valamint az udvaron gitár kíséretével közös dalolás hallatszott.

Sokféle technikát tanultak a gyerekek, melyet a marcelházi cserkésztiszt, Gál Angelika mutatott nekik. Mindenféle fali díszeket, képeket gyártottak nagyon egyszerű kellékekből. Így születtek szalvéta felhasználásával díszek a falra, színes homokból képek, gyöngyökből vasalóval összeolvasztott mozaikformák.

Nagyon nagy öröm volt látni ezt a sok mosolygós arcot.

Az ötfordulós szlovákiai magyar országos levelezőverseny szeptemberben kezdődik.   Irodalmunkból minden évben más korszakot ölel fel, csapatmunka.

      A versenyfeladatok részben kapcsolódnak Szlovákiához, földrajzi helyhez, ott járt az író, vagy alkotásából valamely rész itt játszódik. Az adott korszakhoz kapcsolódó irodalmi, történelmi, társadalmi összefüggések szükségesek. Alapos kutató munkát igényel. Általában internet segítségével dolgozunk, az információkeresést lexikonokból egészítjük ki.

Nemcsak irodalmi szempontból tartom fontosnak. Gyermekeink látóköre bővül, fejleszti a logikus gondolkodást. Tudjuk, beszédünk és gondolkodásunk között szoros kapcsolat áll fenn. A beszéd valójában gondolataink kimondása. Beszédünk szerkezetét a nyelvtan, míg gondolkodásunk szerkezetét logikánk határozza meg. A beszéd és értelmi fejlődésében nagyon  fontos az olvasás. Az olvasás sajátos gondolkodási művelet, mert az írott szöveg megértése nehezebb feladat, mint a beszédé.  Az olvasás a műveltség legfontosabb alapja, véleményformáló, jellemformáló szerepe van. Az életminőséget befolyásolja.

A szépirodalmi olvasás fejleszti a többszintű gondolkodást.

       Üdvözléskor a bevezetőben a szervezők hangsúlyozták, mindannyian győztesek vagytok, nem kell izgulni, legyen a mai nap baráti jellegű felszabadult kötetlen beszélgetés.

Dunaszerdahelyen voltunk a Katedra Irodalmi Verseny országos döntőjében, 2012. május

18-án. A levelezőversenybe 117 csapat kapcsolódott be, 19 csapat találkozhatott egymással.

Voltak Királyhelmecről, Rozsnyóról, Rimaszombatból, Dunaszerdahelyről, Érsekújvárból…

Öröm a gyerekeknek, öröm a pedagógusoknak, hisz találkozhattunk, beszélgettünk.

 A részletekbe menő kérdésekre és feladatokra csak azok tudnak helyesen válaszolni, akik legalább egyszer nagy odafigyeléssel elolvasták az irodalmi alkotásokat. Örömmel tölt el a tudat, hogy a mai „rohanó“ világunkban iskolánkban, Dunamocson is vannak akik szívesen olvasnak.

Idén Mikszáth Kálmán életpályájával, kudarcaival, sikereivel ismerkedtek meg a csapatok.

Tavalyelőtt osztálykiránduláson Szklabonyán is voltunk a Mikszáth-emlékházban, a látottakat

felelevenítettük.

A két koldusdiák történetén keresztül Mikszáth felvillantja az 1700-as évek történelmét,

a Rákóczi-féle szabadságharcot.

A beszélő köntös a három részre szakadt ország korát idézi, Erdélyi Fejedelemség, Török

Hódoltság, Királyi Magyarország, a cselekmény a 16. században játszódik.

Mindkét esetben ízelítőt kapunk a történelmi eseményekről, a szövevényes, kalandos, romantikus történetben a mese a lényeg. A cselekmény szerteágazó, sok a szereplő

és a helyszín. Minden apró részletre figyelni kellett.

Ismerni kellett a sikert, elismerést hozó Tóth atyafiak és a Jó palócok c. kötetek elbeszélé-

seit is.

A feladatok összetettek, sokrétűek: keresztrejtvény, helyesírás, szómagyarázat, címek, szereplők, helyzetfelismerés,

Bármennyire készülünk, mindig vannak meglepetéskérdések, sőt ún. becsapós kérdések,

választási lehetőség, s mind a négy megadott meghatározás helyes. Az adott pillanatban

párosítani kell a lexikális tudást és a logikus gondolkodást. Ez néha nehéz.

Lányaink, Záhorszky Barbara, Dankó Bianka, Bohony  Noémi  megérdemlik a dicséretet, az országos döntőben a 6. helyezést érték el.

      Gondolataimat az olvasással kezdtem, s ehhez térek vissza, valójában az olvasás megszerettetése a cél, és a rendszeres olvasóvá nevelés, ami napjainkban nagyon fontos,

hisz az olvasók száma csökken. Ha olvasunk, csak akkor tudjuk  Vörösmarty Mihály gondolatát tovább adni  „A multat tiszteld a jelenben és tartsd a jövőnek!”

                                                                                     Bacskor Katalin

Magyarországon másodszor került megrendezésre a „HARCMŰVÉSZEK A HATÁRON TÚLIAKÉRT“ című rendezvény, mely „összefogja a nemzetet“.

Ezen a rendezvényen vehettek részt teljesen ingyen a vállalkozó kedvű fiatalok. A busz reggel 8 órakor indult, és a gyerekeknek nem hiányzott sem a jókedvük, sem a kalandvágyuk.

Elindultunk Budapest felé, ahol Wing Tsun kung-fu mesterek tanították a gyerekeket önvédelmi fogásokra.

A rendezvényt Máday Norbert nyitotta meg, és felkérte a mestereket, hogy tartsák meg a bemutatójukat. Megismertettek minket a Wing Tsun kung-fu alapjaival, és bemutattak pár önvédelmi gyakorlatot is. Ezek után kezdetét vette a munka.

A gyerekek párokat alkotva gyakorolhatták az önvédelmi fogásokat. Izgatottan fogtak bele a gyakorlatokba. Még a kisebbek is érdeklődve, lelkesen hajtották végre a feladatokat.

Közben megérkezett Dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, aki maga is Wing Tsun kung-fu mester, és megtartotta üdvözlő beszédét.

Rövid ebéd után folytatódott a gyakorlás. Minden párhoz odament egy-egy mester, és aprólékosan elmagyarázta a teendőket, fogásokat.

A gyakorlatok befejeztével, még nem ért véget a nap.

Máday Norbert beszélgetésre invitálta a gyerekeket, és a magyarságról beszélt nekik. Apja szavait idézte fel, mely szerint „mindig csak egy igazság van“. Innen indulva mesélt azokról a hős magyarokról, akik életüket, vérüket adták a hazáért. Szerinte ahhoz, hogy tudd hová tartasz, tudnod kell, honnan indultál, ezért is tartja fontosnak azt, hogy a szívünkbe véssük magyarságunkat.

Ezt követően a Parlamentbe mentünk, megtekintettük az ország házát. Vezetőnk nagyon sok történelmi vonatkozással ismertetett meg bennünket. Megtudtuk, hogy Steindl Imre tervezte az épületet, és hogy csak magyar mesterek dolgozhattak rajta, magyar alapanyagokból.

Megtekintettük a magyar koronát, jogart és kardot, melyet magyar honvédek őriztek.

Betekintést nyertünk abba a terembe is, ahol a magyar politikusok nap, mint nap döntéseket hoznak.

Hihetetlen élmény volt egy ekkora épületet körbesétálni.

Ezen események hatása alatt, a gyerekek elfogyasztottak egy jól megérdemelt fagylaltot, majd az élményekkel teli, tartalmas nap után hazatértünk Dunamocsra.

„Oh, hogy így drága két kezeddel

Soká vezess még, adja ég;

Ha csókot merek adni rája

Tudjam, hogy lelkem tiszta még

Tudtam, hogy egy más, szebb hazában

A szent jövendő nem veszett! –

Add ide,  – csak egy pillanat,  –

Hadd csókolom meg kezedet!”  

Minden évben van egy kedves nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ekkor köszöntjük Édesanyánkat. A gyermekek és felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el. Ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk.

Ezt a napot ünnepeltük május 13-án a dunamocsi kultúrházban, mosolyt csalva minden édesanyának az arcára.

Csillogó szemű gyermekeik különféle jelenetekkel, versekkel, tánccal kedveskedtek édesanyjuknak.

A polgármester úr, Banai Tóth Pál, elmondta anyák napi köszöntő beszédét, utána pedig sorra kerültek a gyerekek.

A helyi óvoda kis növendékei verssel, és egy jelenettel köszöntötték anyukájukat. Ez után a színpad az iskolásoké lett.

Felléptek az alsó, illetve felső tagozatos diákok. Műsoruk nagyon szerteágazó volt. Láthattunk verses összeállítást, modern táncot, jelenetet, sőt meghallgathattunk két olyan fogalmazást is, ami kifejezetten erre a napra készült.

Az előadás minden jelenlévő édesanyát egy kis aprósággal leptek meg a gyerekek, egy szív alakú ajándékkal, mely mindig emlékezteti majd őket a mai napra.

Mint minden tanévben, úgy az idén is megszerveztük alsó tagozatos tanulóink számára az úszótanfolyamot. Idén 33 kisdiák vett részt az úszáson, három tanító néni kíséretében. Színhelyül a párkányi Vadas Termálfürdőt választottuk, egyrészt, mert meleg a víz, másrészt pedig a gyerekek már jól ismerik az itt oktató úszómestereket: Zdenka nénit és Gabika nénit.

Minden reggel 8,00 órakor indultunk az iskola elől autóbusszal és délben értünk haza.

A medencében a gyerekek nagy buzgalommal és készségesen végezték a feladatokat, bár néha egy-egy kis csintalankodás azért előfordult. Elmondhatjuk, hogy mindenki nagyon ügyes volt és a legkisebbek is helytálltak. Tanulóink különösen élvezték a versenyeket, ezekben szintén bőven volt részük. A legjobban azonban annak örültek, hogy az oktatás végén kimehettünk a szabadtéri meleg vizes medencébe. Mi , tanító nénik is elégedettek voltunk, mert a gyerekek jól érezték magukat és megint gazdagabbak lettünk egy szép élménnyel. És ami a legfontosabb, hogy többéves tapasztalat bizonyítja, hogy az a tanuló, aki az első osztálytól a negyedik osztályig minden évben részt vesz az úszótanfolyamon, az szépen megtanul úszni, magabiztosabbá válik a vízben.

Az utolsó napon tanulóinkat megajándékoztuk egy vízi emléklappal dicséretünk jeléül és nem utolsósorban, hogy emlékeztetőül szolgáljon a későbbi években.

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

A Föld napja (április 22.) célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

  Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében.
(Azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.) Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne.

Iskolánkban 3. éve rendeztünk különféle akciókat, rendezvényeket a Föld napja jegyében.

Az idén ezek az akciók április 23 - 27- ig tartottak. Volt papírgyűjtés, szemétszedés a faluban, faültetés, jelenet „Az évszakok váltakozása” címmel, előadás – magáról a Föld napjáról, valamint Dékány Dániel mérnök, a Bősi Speciális Mentők képviselőjének vetítéssel összekapcsolt beszámolója a 2010-es haiti földrengés utáni mentésükről, tevékenységükről.

 „ ...a mindig felismerhető csodák“              

       (A keret)

      Gál Sándor, akitől az idézet származik, 1937. november 29-én  Búcson született,  költő, író, publicista. Alkotásaival minden korosztályt  megszólít. Jelenleg Buzitán él. Otthonról haza látogatott. 2012. április 16-án iskolánk vendége volt.

      A nem mindennapi irodalomórára a felső tagozatos tanulóinkkal örömmel, izgatottan készültünk. Megismerkedtünk életművével. Sokműfajú alkotó. Írt, verset, mesét, elbeszélést,

regényt, szociográfiát, riportot, vadásztörténetet, irodalmi tanulmányt, fordított verset és

prózát. Ínyenc módon ír a vadas ételek elkészítéséről. Napjainkban is alkot.

A szlovákiai irodalom egyik meghatározó egyénisége. Volt lapszerkesztő – Szabad Földműves, a kassai Keleti Napló főszerkesztője. Írásai megjelentek a Hét az Új Szó, Irodalmi Szemle c. lapokban. Két évig a kassai Thália Színház dramaturgja, itt mutatták be 1970-ben A szürke ló c. mesejátékát. Tevékeny és meghatározó résztvevője a magyar kulturális szervezeteknek, eseményeknek. Egyik kezdeményezője volt a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napoknak. Magyarországon a legismertebb felvidéki írók közé tartozik. Ezt az elismerést a Józseg Attila- díj is bizonyítja, amelyet kiemelkedő irodalmi tevékenységéért kapott, a Magyar Köztársaság Elnöke Aranyérmének tulajdonosa. Itthon megkapta a Szlovák Köztársaság Ezüst Plakettjét, Madách Posonium Életműdíjat, az említetteken kívül több

szakmai elismerést, kitüntetést, kapott.

      Üdvözlésként tanulóinkkal meglepetéssel készültünk, verseiből egy-egy részletet szavaltak. Elhangzottak érdekességek az író életéből, gyerekkorából. A csehszlovákiai magyar irodalom létrejöttének kialkulásának részese. Hallottunk a kezdetekről, irodalmi, kulturális életünk fejlődéséről  politikai társadalmi háttér tükrében, szó esett a kitelepítésről, lakosságcseréről, s mindez hitelesen, saját élményként előadva.  Mesélt megdöbbentő háborús élményeiről, természetbeni barangolásairól, múltbeli falusi életmódról, kenderről, vászonról, halászatról, vadászatról. Szó volt az ihletről, főzésről, természetszeretetről. Derűs, kellemes hangulat közepette észre sem vettük, s a mesélésből átváltottunk  őszinte, érdeklődő beszélgetésbe. Kíváncsiskodó gyermekinktől sok kérdés elhangzott.

      Visszaemlékező, múltidéző, jelen-múlt kapcsolatát boncolgató irodalom órán mindannyian jól éreztük magunkat. “ az emlékezet mélységei kitakarták önmagukat” – írja Az  ölelés c. versében, múlt nélkül nincs önismeret, minden elmúlt pillanat bennünk van, az emlékezés által értékesebbekké válunk. Gál Sándor bácsitól a jövőbeni találkozás reményében búcsúztunk.

                                                                                                                                                                                                Bacskor Katalin

Ez a nap szokatlan volt, mivel egy Búcson született író, Gál Sándor bácsi jött a mi kis falucskánkba, az alapiskolánkba. Külön csoportban az alsó és felső tagozatos gyerekek találkoztak vele. Nagyon érdekes dolgokat mesélt nekünk a második világháborúról, amit ő is átélt, könyveiről, melyekből a zeneteremben kiállítás volt. Számításai szerint kb. 64 könyvet tekinthettünk meg. Először a felső tagozat tanulói ismerkedhettek meg az író bácsival, majd a kisebbek. Köszönjük pedagógusainknak, hogy megszervezték nekünk e gyönyörű s mesés író-olvasó találkozót.

                                                                                                                                                                                              Kele Fanni, Farkas Réka

Gál Sándor, búcsi születésű író, költő, műfordító, publicista, író - olvasó találkozó keretén belül iskolánkba látogatott április 16-án.

Az alsó tagozatosok az elmúlt időszakban megismerkedhettek az író meséivel, és érdeklődve várták a szerzőt. Sándor bácsi gyermekkoráról mesélt nekik, amit a gyerekek nagy érdeklődéssel fogadtak. Elmesélte, hogy nézett ki a táj az ő idejében, mmilyen ételeket ettek, sőt egyik másik ételnek az elkészítését is elárulta.

A Mese a hétpettyes házikóról című mű alapján az elsősök rajzokat készítettek, melyet az író aláírásával jutalmazott. A gyerekek egy nagyon kedves élménnyel gazdagabban mentek vissza tantermeikbe, hogy folytathassák a tanulást.

Iskolánk 2012.március 20-án a járási  kispályás  focibajnokság szervezője volt. A csoportmérkőzéseken 3  csapat vett  részt: a bátorkeszi  ,a búcsi  és  dunamocsi alapiskola diákjai. 

Eredmények: 

Bátorkeszi- Búcs                0:2, 

Búcs-  Dunamocs               0:0,  

Batorkeszi-  Dunamocs      0:1    Gólszerző :  Banai Tóth István  .

A mérkőzések alpján kialakult  sorrend: 

1.  Búcs                4 p   2 : 0

2.  Dunamocs       4 p   1 : 0

3. Bátorkeszi        0 p   0 : 3

A  fiúk nagyon jó teljesítményt  nyújtottak, de csak egy csapat kerülhetett ki győztesként.

A csoportból a búcsi alapiskola diákjai jutottak tovább.. 

Iskolánkat  képviselték:  Banai Tóth  István, Csontos Tibor, Jezsó  Márk, Pastorek Dominik, Sánta  Szabolcs, Tücsök Tibor.

Február 14.-én, Bálint napon a karvai szakközépiskola által meghirdetett virágkötő versenyen iskolánk két diákja, Banai Tóth Kincső (7. osztály) és Sándor Lajos (8. osztály) vettek részt. A versenyt két kategóriában hirdették meg, díszcsomagolást és szív alakú ajándékkazettát készítettek a résztvevők, 45 illetve 60 perc állt a rendelkezésükre. A versenyre 9 alapiskola nevezett be, így hát a szakavatott zsűrinek volt miben válogatni. A  verseny után a közös ebéd következett, majd az eredményhirdetés: Kincső  az ajándékkazetta kategóriában 1. helyezést ért el, csapatversenyben pedig a 3. helyezést kapták, így hát nyereményekkel megpakolva térhettünk haza!

A tavaszi szünet előtti utolsó napon a gyerekek farsangi bálon vehettek részt. A vállalkozó szellemű diákok jelmezekbe öltöztek, kinek-kinek melyik foglalkozás, tárgy, állat tetszett a legjobban. A táncon és a játékokon kívül versenyen is részt vettek a gyerekek, amikor a zsűri az igényesség, ötletesség alapján pontozta az egyes maszkokat. Az elbíráló bizottságnak nagyon nehéz volt meghoznia a döntést, hiszen szebbnél szebb maszkokat láthattak.

Természetesen mindeki, aki készült valamilyen jelmezzel, csokoládéval lett jutalmazva, ezzel is ösztönözve őket arra, hogy jövőre se felejtsenek el beöltözni.

Csoportdíjat nyert a VII. osztály által megszemélyesített cigány család( Banai Tóth István, Banai Tóth Kincső, Szuri Renáta Katalin, Rácz Fanni, Nagy Emese, Vrábel Anita).

Továbbá díjat nyert az első három helyezett. Nehéz latolgatás után megszületett az eredmény.

3. helyezett:                                                                                             gésa - Tücsök Viktória

2. helyezett: (itt holtverseny alakult ki)         egér a sajtban illetve  kémény - Simsik Réka illetve Jókai Dalma

1. helyezett:                                                                                              csibe - Rácz Lili

Itt még mindig nem lett vége a nyerési lehetőségnek, ugyanis rövid tánc és játék után megkezdődött a tombolasorsolás.

A farsangi bált tánc zárta, melyhez a talpalávalót Dj.Pietro szolgáltatta.