A magyar rovásírást szkíta, hun, avar elődeinktől örököltük. Nemzeti írásunk, a rovásírás a hagyományőrzés legnemesebb formája, a magyarok régi és értékes művelődéstörténeti kincse. Ennek az írásnak a használóit a MAG népének hívták, hiszen hallhatóvá és láthatóvá is válik az ŐSÖK üzenete, amikor ezt a JEL-KÉP-REND-SZERT használjuk. Dunamocson az „Ősi Tudás” ősi magyar írásbeliség szakkört a magyarságért érzett felelősségük megnyilvánulásaként valósítják meg az iskolában, melyben döntő fontosságú a rovásírás megszerettetése diákjaikkal.A XV. Felvidéki Országos Rovásírás-vetélkedő és Műveltségi Találkozót sok másik iskola részvételével idén a Dunamocsi Alapiskola szervezte meg április 26-án a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően. Ez a jeles esemény az országos versenysorozat része a FERO (Felvidéki Rovók) és a Palóc Társaság részvételével. Célja megismertetni és megszerettetni a magyar fiatalokkal ősi műveltségünket, magyar kulturális örökségünket, a magyar rovásírást,elmélyíteni fiataljainkban a magyarsághoz való tartozás felemelő érzetét és szilárd tudatát, mert Sajó Sándorral vallják:„Magyarnak lenni büszke gyönyörűség!” A tavalyi 2017/18-as tanévben indult az iskolában az ősi magyar írásbeliségünk elsajátításának lehetősége,a magyar ŐSI TUDÁS rovásíró szakkör. A rovásírás jellegzetes,vonalas,többnyire egyenes szárú betűkből álló ősi magyar írásfajta. Az iskola igazgatónője, Banai Tóth Enikő teljes odaadással karolta fel a szakkört és lehetőséget biztosított a gyerekeknek a Felvidéki Országos vetélkedőn való részvételre. A dunamocsi gyerekek tisztesen helyt álltak a Budapesti Területi Rovásíró Verseny és Hagyományőrző napon is. Az iskola tanulója, Tóth Rubina Budapesten harmadik helyezést ért el az országos vetélkedőn és különdíjjal méltatták a szervezők, hiszen egy évvel fiatalabb volt a legkisebb korcsoportban résztvevőknél is. Gyors olvasására és szabályos, hibátlan teszteredményeire felfigyeltek az értékelők. A kezdeményezés igen sikeresnek bizonyult,hiszen lehetőséget biztosított az iskola a falu lakosságának is a becsatlakozásra a gyermekek mellé, 7-99 éves korig. Az iskola több pedagógusa részt vett a szakkörön és anyukák is szép számmal együtt tanultak a gyerekekkel. A budapesti Forrai Rovásíró Kör tanára, Hum Attiláné Lídia küldetésként, önzetlenül vállalta a szakkör vezetését Magyarországról. Az iskola lelkes tanára, Tarr Nóra karolta fel a gyerekeket és szorgos, kitartó munkával a szakkör mellett külön foglalkozott velük. Meg is lett az eredménye, hiszen másodikos tanulói, NAGY CSABA és TÓTH RUBINA bejutottak a Felvidéki Országos döntőbe. A különböző népek általában általános és nemzeti műveltséggel is rendelkeznek. Nálunk sajnos az általános műveltséggel rendelkezők száma a nemzeti műveltséggel rendelkezők számánál sokkal magasabb, míg más népeknél ez pont fordítva van. Sajnos nem minden felvidéki iskola mondhatja el magáról, hogy falain rovásírás ABC díszeleg. Dunamocson felavatásra, leleplezésre került egy játékos, a gyerekeknek a mindennapi gyakorlásra, játszásra is alkalmas, díszes rovásíró tábla.
Az idei hangos olvasási és írásbeli feladatok szövegei kapcsolódtak a Benedek Elek születésének 160. és halálának 90. évfordulójához - népmesék (A korosztály), a II. Rákóczi Ferenc emlékévhez (B és C korosztály), a 100 éve történt hős eseményekhez: A legbátrabb város, Balassagyarmat (D korosztály).
A feladatok teljesítése után Hum Attiláné Lídia, vezető rovásoktatónk a kevésbé ismert rovásemlékeinkről tartott előadást iskolánk konferenciatermében, amit egy faluséta követett Bábi Tibor, az iskola tanárának vezetésével.
Az összes vetélkedő könyvjutalomban részesült és egy szép emléklappal gazdagodott. A továbbjutók a támogatóknak köszönhetően értékes díjakat kaptak.
A vetélkedő a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg, valamit köszönettel tartozunk további támogatóinknak: Vörös Péternek (Domivo), Retkes Jánosnak, Farkas Péternek (F-Petrol), a KOVIL vállalatnak, Tóth Lajosnak és Jókai Andreának.
Hálás köszönet az összes felkészítő tanárnak, akiknek célja nemzeti műveltségünk emelése, továbbá a rovásírás gyakorlati alkalmazása, feljegyzések, naplók írása, baráti levelezések, titkos írásként való alkalmazása, stb. Elsajátítása tehát nem valamiféle kötelező feladat, hanem szeretettel, nemzeti öntudattal eltelve igyekeznek magukévá tenni, ami egyúttal a tanulást is megkönnyíti a gyerekek számára.
„Figyelj most te kedves kis madárka
Arra, amit üzenek veled
Vidd tovább a szavam ágról-ágra
Hadd hallják a magyar gyerekek.
Vigyázzatok a Kárpát-hazára
A hegyekre, a folyókra, a fákra
Várromokon a hunok lábnyomára
Országházban a Szent Koronára.” (Friedrich Klára: Vers rovásíró gyerekeknek)
A felvidéki magyar kisiskolák nehéz időket élnek. Dunamocson is küzdenek az iskola megmaradásáért. Nemcsak az egyre fogyatkozó gyermeklétszám jelent óriási problémát, de a szűkös anyagi lehetőségek is. Mégis az egész tanári kar teljes odaadással küzd és a kevésből is igyekszik kihozni a legtöbbet. A hangulat családias, minden magyar gyermek érték. Az ehhez hasonló események is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülők a helyi magyar iskolát válasszák gyermeküknek.