Óvodai rendtartás
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az óvoda házirendjét (a továbbiakban: házirend) a Magyar Nyelvű Óvoda igazgatója adja ki a nevelésről és oktatásról (közoktatási törvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a módosított és kiegészített 245/2008. sz. Törvénytár (a továbbiakban: „közoktatási törvény”) 153. §-a értelmében.
A házirend az iskola belső dokumentuma, amely az óvoda gyermekkollektívája, a gyermekek törvényes képviselői, a pedagógusok, a szakalkalmazottak és az óvoda többi dolgozója együttélését biztosító kötelező normák, elvek és szabályok összessége.
A házirend a vonatkozó, általánosan kötelező érvényű jogszabályokkal összhangban készült.
A házirend figyelembe veszi a Dunamocsi Magyar Tanyelvű Óvoda mint az Dunamocsi Iskolaközpont része (a továbbiakban: óvoda),sajátos feltételeit, tekintettel a törvényes képviselők és a fenntartó elvárásaira és szükségleteire. Elkészítése a gyermekek legfőbb érdekeinek érvényesítése, valamint az óvodáskorú gyermekek optimális fejlődésének biztosítása elvével összhangban történt.
A házirend különösen a közoktatási törvény 153. §-a 1. bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott részleteket szabályozza.
A házirend a tanév folyamán az új tényekkel és információkkal aktualizálható.
A házirendet az óvoda minden dolgozója és a szülők kötelesek áttanulmányozni. Aláírásukkal mindannyian igazolják, hogy a házirend tartalmát megismerték.
A házirend kötelező érvényű az óvoda minden dolgozójára, az óvodai oktató-nevelő munkában részesülő gyermekekre és azok törvényes képviselőire nézve.
II. AZ ÓVODA JELLEMZŐI
Alapvető azonosító adatok
Az óvoda megnevezése: Iskolaközpont Dunamocs – MTNY Óvoda Dunamocs
Az óvoda címe: Iskolaközpont Dunamocs 417, 946 37
Telefonszám: 0911 226 238
E-mail : ovi.moca@post.sk
Az óvoda típusa: állami, jogalanyi
Fokozat: elsődleges előtti, ISCED 0
Az óvodalátogatás időtartama: 3- 4 év
Az oktatás és nevelés formája: egész napos, félnapos
Oktatási nyelv: magyar
Az intézmény igazgatója: Mgr. Banai Tóth Enikő
Az óvoda igazgatóhelyettese: Bc. Kele Ildikó
Az óvoda alkalmazottai: 4 óvodapedagógus
1 ped.asszisztens
1 technikai dolgozó
Az óvoda profilja
A Dunamocsi Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda egy olyan kisgyermekkori intézmény, amely egész napos és félnapos óvodai nevelést biztosít a három és hat év közötti gyermekek, valamint a kötelező óvodai nevelésben továbbra is részt vevő gyermekek számára.
Az óvoda küldetése a családi nevelés kiegészítése, valamint a gyermekek személyiségfejlesztése a kognitív, érzelmi, testi és szociális területeken, szakszerű pedagógiai megközelítéssel és oktatási tevékenységek alkalmazásával. A nevelési-oktatási folyamatot a nevelő-oktató munka új elemeivel, formáival és módszereivel, valamint átlagon felüli tevékenységekkel gazdagítjuk, ezáltal a gyermekek személyiségét egyéni adottságaiknak megfelelően alakítjuk.
Az „Így kerek a világ“ elnevezésű iskolai programunk alkalmazásával készítjük fel a gyermekeket az alapiskolába való zökkenőmentes átlépésre. A nevelési tevékenység és az oktatási programok a kommunikációs készségek fejlesztésére és az anyanyelv szeretetére való nevelésre, a környezet megismerésére és védelmére, a proszociális viselkedés fejlesztésére, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek és készségek kialakítására, valamint az egyéniség és a kreativitás kibontakoztatására irányulnak.
Az óvoda fenntartója Dunamocs község. Óvodánk a helyi alapiskolával közös igazgatású intézményként - Iskolaközpont- működik. Ez a szervezeti forma lehetővé teszi a két intézményegység közötti szoros pedagógiai, módszertani és szervezeti együttműködést. Ezzel biztosítva a gyermekek számára a zökkenőmentes átmenetet az óvodából az iskolába. Óvodánk a közös igazgatású intézmény egyik önálló szervezeti egysége. Az intézményt egységes vezetés (közös igazgatóság és az óvodáért felelős igazgatóhelyettes) irányítja. Ez a struktúra biztosítja a pedagógiai folyamatok és a szervezeti működés teljes összehangolását a két intézményegység között.
Az ételek elkészítéséért és kiadásáért az iskolaközpont harmadik szervezeti egysége az iskolai étkezde és annak vezetője felel.
Az óvoda jelenleg kétosztályos. Az óvoda egy földszintes épületben található, és a következő helyiségekből áll: az épület főbejárata, előszoba gyermeköltözővel,ami egyben a folyosó is, osztályterem,ami délután pihenőszobaként funkcionál, mosdó és WC a gyermekek és a felnőttek részére. Az osztályteremből nyílik a kamra,iroda és az ebédlő. Az óvoda másik osztálya az iskola épületében található. Külön bejárata van.Innen jutunk az öltözőbe. Onnan az osztályterembe, gyermekmosdóban és WC-be. Az udvarra és az óvoda területére mindössze egyetlen beléptető kapu vezet.Található itt homokozó, kerti bútorok, fából készült gyermekjátékok,mászókák, fedett faházikó ülőhellyel.Virágoskert, fák, bokrok.
III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE
Az óvoda munkanapokon 7:00 órától délután 16:30-ig tart nyitva.
Fogadóórák: előzetes egyeztetés szerint
A szülő köteles a gyermekét az intézmény üzemeltetésének végéig, 16:30-ig elvinni. Amennyiben a szülő bármilyen személyi okból, illetve munkájából kifolyólag nem tudja gyermekét elvinni, köteles a gyermek elviteléről gondoskodni és a pedagógusokat előre értesíteni. A szülő által megbízott
személy írásbeli meghatalmazással tudja igazolni a gyermek átvételére való jogosultságát.
A nyári szünidő alatt az óvoda üzemeltetése higiéniai okokból legalább négy-hat hétig szünetel. Az osztályok új iskolaévre való felkészítését az óvoda alkalmazottai a nyári szünidő alatt fokozatosan végzik el.
Az óvoda működéséről az iskolai szünetekben az iskolaközpont igazgatója dönt.
Az év folyamán 3 esetben van félnapos óvoda: tanító nap illetve a ballagások napja.
Rendkívüli esetben az iskolaközpont vezetője igazgatói szabadot rendelhet el.
A nyári szünidő alatt az óvoda csak azon gyermekek ellátását biztosítja, akiknek mindkét szülője alkalmazásban van. A kisebb testvérrel anyasági szabadságát töltő édesanyák esetében a gyermekek a nyári szünetben az óvodát nem látogatják. Kivételes esetekben (pl. édesanya kórházi ellátása esetén stb.) az óvoda igazgatójának jogában áll a gyermek szünidő alatti óvodai ellátásáról dönteni.
A gyermekek csoportokba való besorolásánál döntő tényezők közé soroljuk a felvett gyermekek korát, általános fejlettségüket a fejlődés valamennyi területén, az óvoda térbeli adottságait valamint a gyermekek számát.
A szeptember 1-ig megvalósított elosztás nem állandó jellegű, az iskolaév folyamán a gyermek törvényes képviselőjének (szülő) hozzájárulásával változtatható. Valamennyi csoport élére osztályfőnök van kinevezve, aki felelős a pedagógiai dokumentáció vezetéséért. A pedagógusok együttműködnek a gyermek törvényes képviselőjével. Az osztály dokumentációt az első pedagógiai értekezlet folyamán egyeztetett módon vezeti. Amennyiben az osztályfőnök több mint harminc napot hiányzik, az óvoda igazgatója helyettest nevez ki.
IV. A GYERMEKEK ÓVODAI FELVÉTELÉNEK ÉS LÁTOGATÁSÁNAK FELTÉTELEI
Gyermekek felvétele az óvodai nevelésre
A gyermek óvodai felvétele minden esetben a törvényes képviselő írásbeli kérelme alapján történik a következő tanév kezdetére, általában május 1. és május 31. között, vagy a tanév folyamán, amennyiben az óvoda befogadóképessége (kapacitása) ezt lehetővé teszi. A jelentkezési lapot a törvényes képviselő az óvoda igazgatójától szerezheti be (az óvoda épületében, e-mailben, vagy letöltheti az óvoda honlapjáról). A kérelem benyújtásának helyét, időpontját és a gyermekek következő tanévre szóló óvodai felvételének feltételeit az óvoda igazgatóhelyettese – a iskolaközpont igazgatójával való egyeztetés után – közzéteszi az óvoda épületén, a községi hivatalban, az óvoda honlapján.
A neveléssel és oktatással kapcsolatos, közigazgatási eljárás keretében elbírálandó beadványokon mindkét törvényes képviselő aláírása szükséges.
Nem szükséges mindkét törvényes képviselő aláírása, ha:
- az egyik szülő szülői felügyeleti jogát a gyermek nevelésével és oktatásával kapcsolatos ügyekben korlátozták vagy felfüggesztették, ha az egyik szülőt megfosztották a szülői felügyeleti jog gyakorlásától a gyermek nevelésével és oktatásával kapcsolatos ügyekben, vagy ha az egyik szülő cselekvőképességét korlátozták,
- az egyik szülő egészségügyi okokból nem képes aláírni a dokumentumot, vagy
- az ügy nem tűr halasztást, a másik szülő hozzájárulásának beszerzése rendkívül nehezen leküzdhető akadályba ütközik, és a halasztás elkerülése a gyermek legfőbb érdekét szolgálja.
A gyermek törvényes képviselője a kérelemhez mellékeli a gyermekgyógyász és ifjúsági szakorvos (házi gyermekorvos) igazolását is a gyermek óvodai nevelésre való egészségügyi alkalmasságáról, amely tartalmazza a gyermek kötelező védőoltásaira vonatkozó adatokat is.
Amennyiben olyan gyermekről van szó, akiről a tanácsadó és preventív intézmények diagnosztikája megerősítette, hogy egészségügyi fogyatékossággal/hátránnyal élő gyermek, a törvényes képviselő a kérelemhez az alábbiakat mellékeli:
- a gyermek egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást a házi gyermekorvostól,
- az illetékes tanácsadó és preventív intézmény szakvéleményét,
- a házi gyermekorvos javaslatát.
Sajátos nevelési igényű (SNI / ŠVVP) gyermekeknek minősülnek azok a gyermekek:
- akik egészségügyi hátránnyal/fogyatékossággal élnek, nevezetesen:
- értelmi fogyatékos, hallássérült, látássérült, mozgásszervi fogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű (beszédhibás), autista vagy egyéb pervazív fejlődési zavarral küzdő, halmozottan fogyatékos gyermekek,
- beteg vagy egészségileg legyengült gyermekek,
- fejlődési zavarokkal küzdő gyermekek,
- magatartási zavarokkal küzdő gyermekek,
- szociálisan hátrányos helyzetű környezetből származó gyermekek,
- kiemelkedően tehetséges gyermekek,
valamint azok a gyermekek:
- akiknek egészségi állapota, szociális körülményei, nyelvi készségei, tehetsége, magatartása, kognitív képességei, motivációja, emocionalitása, kreativitása vagy készségei támogató intézkedés (podporné opatrenie) biztosítását teszik szükségessé.
Az illetékes tanácsadó és preventív intézmény szakvéleményéből, valamint a házi gyermekorvos javaslatából egyértelműen ki kell derülnie, hogy a gyermek felvételét hova javasolják:
- „normál” óvodába és a többi gyermekkel közös osztályba való besorolásra,
- „normál” óvodába, de azon belül speciális osztályba való besorolásra, vagy
- a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek számára fenntartott óvodába.
Az egészségügyi hátránnyal élő gyermekeket, valamint azokat a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket, akik nem minősülnek egészségügyi hátránnyal élőnek, az óvoda normál osztályaiba sorolják be a többi gyermekkel együtt.
Az óvoda igazgatójának az egészségügyi hátránnyal élő gyermek felvételéről szóló döntése előtt minden esetben mérlegelnie kell, hogy az óvoda rendelkezik-e a megfelelő feltételekkel (személyi, tárgyi, térbeli stb.) a gyermek fogadásához. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, fel kell mérnie, hogy a fenntartóval együttműködve képes lesz-e ezen feltételeket a gyermek felvételét követően pótlólagosan megteremteni.
Az osztály létszáma egy egészségügyi hátránnyal élő vagy kiemelkedően tehetséges gyermek felvétele esetén – a közoktatási törvény 28. §-ának 12. bekezdése alapján – legfeljebb két gyermekkel csökkenthető minden egyes egészségügyi hátránnyal élő vagy kiemelkedően tehetséges gyermek után. Egy osztályba maximálisan két egészségügyi hátránnyal élő vagy kiemelkedően tehetséges gyermek sorolható be.
Amennyiben olyan gyermekről van szó, akiről a tanácsadó és preventív intézmények diagnosztikája megerősítette, hogy kiemelkedően tehetséges gyermek, a törvényes képviselő a kérelemhez mellékeli:
- a gyermek egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást a házi gyermekorvostól, valamint
- az illetékes tanácsadó és preventív intézmény szakvéleményét.
A gyermek egészségügyi hátránnyal élő gyermekként való besorolásáról az óvoda vezetője dönt:
- a házi gyermekorvos javaslata alapján,
- a tanácsadó és preventív intézmény javaslata alapján, és
- a törvényes képviselővel vagy az intézmény képviselőjével előzetesen megvitatott tájékozott beleegyezés (informovaný súhlas) alapján.
A gyermek kiemelkedően tehetséges gyermekként való besorolásáról az óvoda igazgatója dönt:
- a tanácsadó és preventív intézmény javaslata alapján, és
- a törvényes képviselővel vagy az intézmény képviselőjével előzetesen megvitatott tájékozott beleegyezés (informovaný súhlas) alapján.
Áthelyezéssel történő felvétel /Átlépés más óvodából)
Amennyiben a gyermek már felvételt nyert a hálózatba nyilvántartott valamelyik óvoda óvodai nevelésére, a törvényes képviselő írásbeli kérelme alapján áthelyezéssel (prestup) átvehető egy másik, szintén a hálózatba tartozó óvodába.
Az áthelyezési kérelemhez a törvényes képviselőnek nem kell mellékelnie a gyermek egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást (ez az igazolás az áthelyezéssel átvett gyermek személyi aktájának/iratanyagnak fénymásolatában már szerepel).
Ha az áthelyezéssel átvett gyermek egészségügyi hátránnyal él, a törvényes képviselő az áthelyezési kérelemhez nem csatolja az illetékes tanácsadó és preventív intézmény szakvéleményét és a házi gyermekorvos javaslatát (ezek szintén részét képezik az átvett egészségügyi hátránnyal élő gyermek személyi aktája fénymásolatának).
Ha az áthelyezéssel átvett gyermek kiemelkedően tehetséges, a törvényes képviselő az áthelyezési kérelemhez nem csatolja az illetékes tanácsadó és preventív intézmény szakvéleményét (ez a szakvélemény is részét képezi a tehetséges gyermek személyi aktája fénymásolatának).
A törvényes képviselő a kérelmet az alábbi módokon nyújthatja be:
- személyesen,
- postai úton vagy futárral az óvoda címére,
- e-mailben (az aláírt, beszkennelt nyomtatvány elküldésével).
A törvényes képviselő által benyújtott kérelmek száma nincs korlátozva, így a kérelem akár több óvodába is benyújtható. Ha a gyermeket a kérelmek alapján valamelyik óvodába felveszik, a törvényes képviselő köteles erről tájékoztatni (értesíteni) a többi óvodát is, ahová szintén benyújtotta a gyermeke felvételi kérelmét.
Kötelező óvodai nevelés
Kötelező óvodai nevelésben kell részesülnie minden olyan gyermeknek, aki augusztus 31-ig (bezárólag):
- betölti az ötödik életévét – azaz a közoktatási törvény 28a. §-ának 1. bekezdése szerinti gyermek,
- betölti az ötödik életévét, és a kötelező óvodai nevelést egyéni oktatás formájában teljesíti – azaz a közoktatási törvény 28b. §-ának 2. bekezdése szerinti gyermek,
- betölti a hatodik életévét, de nem érte el az iskolaérettséget – azaz a közoktatási törvény 28a. §-ának 3. bekezdése szerinti gyermek; ez a gyermek még egy tanévig folytatja a kötelező óvodai nevelés teljesítését,
- betölti az ötödik életévét, de egészségügyi okokból fel van mentve az óvodalátogatási kötelezettség alól, mivel egészségi állapota nem teszi lehetővé az oktatását – azaz a közoktatási törvény 28a. §-ának 5. bekezdése szerinti gyermek.
A kötelező óvodai nevelés az óvodában egy tanévig tart (munkanapokon naponta legalább négy óra időtartamban), kivéve a közoktatási törvény 28a. §-ának 3. bekezdésében említett esetet.
A gyermek az óvodai nevelési program utolsó évfolyamának elvégzésével szerzi meg az óvodai végzettséget. A megszerzett iskolai végzettségi szintet igazoló okirat az óvodai nevelés elvégzéséről szóló tanúsítvány (amelyet az oktatási minisztérium által jóváhagyott formanyomtatványon adnak ki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának módosított 245/2008. sz. törvénye 16. §-ának 2. bekezdése alapján).
A gyermek a kötelező óvodai nevelést abban a községben lévő óvodában teljesíti, ahol az állandó lakóhelye van, azaz a körzeti óvodában (spádová materská škola), kivéve, ha a törvényes képviselő más óvodát választ a gyermek számára, amelybe az adott óvoda igazgatója őt felveszi, vagy áthelyezéssel átveszi, amennyiben van elegendő férőhely. Az ilyen gyermek felvétele kizárólag a körzeti óvodában garantált, amennyiben a törvényes képviselő így dönt. A körzeti óvoda igazgatója a törvény erejénél fogva a kötelező óvodai nevelésre elsősorban azokat a gyermekeket veszi fel, akiknek az állandó lakóhelye az adott községben van, ahol a konkrét óvoda székhelye található, valamint azokat a gyermekeket, akiket bírósági határozat alapján helyeztek el az intézményben.
Ha a gyermek a kötelező óvodai nevelés teljesítése során elköltözik és új állandó lakcímmel rendelkezik, az az óvoda, amelyhez az állandó lakóhelye szerint „tartozik”, válik a körzeti óvodájává, ahol a gyermek a kötelező óvodai nevelést teljesíti. Ebbe az óvodába a gyermeket áthelyezéssel (a 596/2003. sz. törvény 5. §-a 14. bekezdésének c) pontja alapján) veszik fel, amennyiben az óvoda kapacitási lehetőségei ezt megengedik. Ha a törvényes képviselő az elköltözés után úgy dönt, hogy az új állandó lakcíme szerinti körzeti óvoda helyett egy másik óvodát választ a gyermeke számára, annak felvételéről az adott választott óvoda igazgatója dönt áthelyezés keretében, figyelembe véve az óvoda aktuális kapacitási lehetőségeit.
A kötelező óvodai nevelés teljesítését folytató gyermek/Évismétlés az óvodában
Ha a gyermek a hatodik életévének betöltése után sem éri el az iskolaérettséget (szlovákul: školská spôsobilosť), az óvoda igazgatója a 596/2003. sz. törvény 5. §-a 14. bekezdésének g) pontja alapján dönt a kötelező óvodai nevelés teljesítésének folytatásáról.
A „kötelező óvodai nevelés teljesítésének folytatása” intézményét olyan gyermek esetében alkalmazzák, akinél a diagnosztikai vizsgálat eredményei alapján bebizonyosodik, hogy a kötelező óvodai nevelés folytatása előnyös lesz a személyiségfejlődése, valamint azon kulcskompetenciáinak fejlesztése szempontjából, amelyek elengedhetetlenek az alapiskolai kötelező iskolalátogatás teljesítésének sikeres kezeléséhez.
A közoktatási törvény 28a. §-ának 3. bekezdése értelmében az óvoda igazgatójának a kötelező óvodai nevelés folytatására vonatkozó döntéséhez alapul szolgál a következők benyújtása:
- az illetékes tanácsadó és preventív intézmény írásos beleegyezése,
- a házi gyermekorvos írásos beleegyezése, és
- a törvényes képviselő tájékozott beleegyezése (informovaný súhlas).
Ezen dokumentumok benyújtását követően az óvoda igazgatója a 596/2003. sz. törvény 5. §-a 14. bekezdésének g) pontja alapján határozatot hoz a kötelező óvodai nevelés folytatásáról, és ezt a tényt a gyermek személyi aktájában is rögzíti.
Amennyiben olyan gyermekről van szó, aki az adott tanévben a kötelező óvodai nevelést az egyik óvodában teljesíti, de a törvényes képviselője úgy dönt, hogy még ezen a tanéven belül (pl. áprilisban vagy májusban) kéri a gyermek áthelyezését egy másik óvodába, és abban az óvodában, amelybe áthelyezéssel felveszik, a gyermek a következő tanévtől egyúttal folytatni is fogja a kötelező óvodai nevelés teljesítését, úgy ezt a gyermeket először az adott tanév folyamán az „új” óvodába áthelyezési kérelem alapján kell felvenni. A törvényes képviselő ennek az „új” óvodának az igazgatójának már ekkor benyújtja a következőket is:
- az illetékes tanácsadó és preventív intézmény írásos beleegyezését,
- a házi gyermekorvos írásos beleegyezését, és
- a törvényes képviselő tájékozott beleegyezését,
hogy az érintett óvoda igazgatója tudja, hogy az óvodába a tanév hátralévő részére olyan gyermeket vesz át, akinek a következő tanévtől folytatnia kellene a kötelező óvodai nevelés teljesítését is. Ebben az esetben az „új” óvoda igazgatója – amennyiben az óvoda szabad kapacitással rendelkezik – az adott tanév folyamán két határozatot ad ki:
- egy határozatot a gyermek áthelyezéssel történő felvételéről,
- egy határozatot a kötelező óvodai nevelés folytatásáról, és ezt a tényt rögzíti a gyermek személyi aktájában is.
Ha a gyermek már egy másik óvodában folytatja a kötelező óvodai nevelés teljesítését, és a törvényes képviselő úgy dönt, hogy egy másik óvodát választ a gyermeke számára, az „új” óvoda igazgatója a gyermek áthelyezéssel történő felvételéről dönt. A kötelező óvodai nevelés teljesítésének folytatásáról szóló határozatot az „új” óvoda igazgatója nem adja ki ismételten, mivel a kötelező óvodai nevelés folytatásáról az az óvodaigazgató, akinek az intézményét a gyermek az áthelyezés előtt látogatta, már jogerősen döntött; azt a tényt, hogy az adott gyermek folytatja a kötelező óvodai nevelés teljesítését, az „új” igazgató rögzíti a gyermek személyi aktájában.
Ha a gyermek a kötelező óvodai nevelés óvodai folytatása után sem éri el az iskolaérettséget, legkésőbb azon szeptember 1-jén, amely azt a napot követi, amikor a gyermek betöltötte a hetedik életévét, meg kell kezdenie a kötelező iskolalátogatás teljesítését az alapiskolában.
A kötelező óvodai nevelésre kötelezett gyermek egyéni oktatása - magántanulói jogviszony
A közoktatási törvény előírja, hogy a gyermekek a kötelező óvodai nevelést nemcsak „intézményi” formában, hanem más, egyéni formában is teljesíthetik. Az egyéni oktatás egyenértékűnek minősül a hálózatba nyilvántartott óvodában megvalósuló intézményesített kötelező óvodai neveléssel. Az egyéni oktatás formájában teljesített kötelező óvodai nevelés során a gyermek továbbra is a bázisóvoda (kmeňová materská škola) gyermeke marad.
A közoktatási törvény 28b. §-ának 2. bekezdése alapján egyéni oktatás formájában teljesítheti a kötelező óvodai nevelést az a gyermek, akinek:
- az egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy a kötelező óvodai nevelést a bázisóvodában teljesítse,
- a törvényes képviselője ezt kéri az óvodától.
Minden olyan gyermeknek, akinek a törvényes képviselője írásban kéri a gyermek egyéni oktatásának engedélyezését:
- először felvételt kell nyernie a bázisóvodába (amennyiben az ötödik életévéig nem járt óvodába), vagy
- már a bázisóvoda gyermekének kell lennie (amennyiben már azelőtt látogatja azt, hogy az óvodai nevelés kötelezővé válna számára).
Amennyiben olyan gyermekről van szó, akinek az egészségi állapota nem teszi lehetővé a kötelező óvodai nevelés teljesítését a bázisóvodában, és a törvényes képviselője az egyéni oktatás engedélyezését kéri attól a bázisóvodától, ahová a gyermeket már felvették, a kérelem melléklete a házi gyermekorvos írásos beleegyezése vagy a tanácsadó és preventív intézmény javaslata.
Azon gyermek óvodai nevelését, akinek az egyéni oktatását a közoktatási törvény 28b. §-a 2. bekezdésének a) pontja alapján, azaz „egészségügyi okokból” engedélyezték, a bázisóvoda biztosítja hetente legalább két óra időtartamban.
A gyermek óvodalátogatási kötelezettség alól egészségügyi okokból történő felmentése a kötelező óvodai nevelés időszakában
Amennyiben olyan gyermekről van szó, aki az alapiskolai kötelező iskolalátogatás megkezdését megelőző tanév kezdete előtti augusztus 31-ig ugyan betölti az ötödik életévét, de kedvezőtlen egészségi állapota miatt – az okok megszűnéséig – nem képes az oktatásban részt venni, az óvoda igazgatója dönthet az óvodalátogatási kötelezettség alóli felmentésről, feltéve, hogy a törvényes képviselő a kérelemhez mellékeli a következőket:
- a házi gyermekorvos írásos beleegyezését, és
- a nevelési tanácsadó és preventív intézmény írásos beleegyezését.
Az óvodai nevelés idő előtti megszüntetése - Kizárás az óvodából
Az óvoda igazgatója – előzetes írásbeli figyelmeztetést követően (amennyiben nem kötelező óvodai nevelésről van szó) – dönthet az óvodai nevelés idő előtti megszüntetéséről a következő okok miatt (a közoktatási törvény 28d. §-ának 6. bekezdése alapján):
- a gyermek folyamatosan vagy súlyos módon sérti az óvoda házirendjét,
- a gyermek törvényes képviselője vagy az intézmény képviselője nem tartja be az óvoda házirendjében meghatározott óvodai nevelési feltételeket,
- a gyermek törvényes képviselője vagy az intézmény képviselője nem tájékoztatja az óvodát a gyermek egészségügyi alkalmasságának megváltozásáról, egészségügyi problémáiról vagy más olyan súlyos tényekről, amelyek befolyásolják a nevelés és oktatás menetét,
- a gyermek törvényes képviselője vagy az intézmény képviselője alapos ok nélkül megtagadja, hogy a gyermekkel diagnosztikai vizsgálaton vegyen részt, amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényei az óvodába való felvétele után mutatkoznak meg, és emiatt szükséges a gyermek oktatási formájának megváltoztatása, vagy
- az óvodai nevelés idő előtti megszüntetését a tanácsadó és preventív intézmény, a házi gyermekorvos, egy általános orvostól eltérő szakterületre szakosodott szakorvos vagy fogorvos javasolja.
Az óvodalátogatás
A törvényes képviselő felel a gyermek rendszeres óvodalátogatásáért. A gyermek érkezésének és távozásának időpontját, módját, valamint a gyermek étkeztetésének formáját a törvényes képviselő egyezteti az osztályvezető óvónővel (osztályfőnökkel). Az óvónő tájékoztatja a szülőt a gyermek fokozatos beszoktatásának (adaptációs időszak) lehetőségéről, a gyermek hiányzása okának és időtartamának bejelentési eljárásáról, valamint az óvodalátogatás megszakításának feltételeiről.
A gyermek óvodalátogatását kizárólag az óvoda igazgatója engedélyezheti vagy vonhatja vissza (a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának módosított 596/2003. sz. törvénye 5. §-ának 14. bekezdése alapján).
A gyermek óvodába való belépése előtt a törvényes képviselő köteles benyújtani a következő dokumentumokat:
- „Nyilatkozat a fertőző betegségektől való mentességről” (illetve a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának aktuális előírásai szerint) – azaz egy írásbeli nyilatkozat arról, hogy a gyermek nem mutatja fertőző betegség tüneteit, és nem rendeltek el számára karanténintézkedést, a 355/2007. sz. törvény 24. §-ának 8. bekezdése értelmében,
- adatlap / információs nyilvántartás a gyermekről (új gyermekek esetében),
- étkezési jelentkezési lap (beíratkozási nyilatkozat az étkezdébe),
- az érintett személy hozzájárulása (GDPR / adatkezelési nyilatkozat),
- meghatalmazás a gyermek más személy által történő átvételére az óvodából.
A gyermek átadása és átvétele
A törvényes képviselő teljes mértékben felel a gyermek biztonságos megérkezéséért az óvodába és az onnan való távozásáért. A törvényes képviselő reggel a gyermeket legkésőbb 8:00 óráig átadja az óvónőnek. Délután pedig a gyermeket általában 15:00 és 16:30 óra között veszi át úgy, hogy 16:30-kor az óvoda épülete bezárhasson.Ez azt jelenti, hogy a törvényes képviselő a gyermekkel együtt 16:30 óráig elhagyja az óvoda épületét és területét.
Amennyiben a gyermek a nap folyamán később érkezik, a törvényes képviselő köteles egyeztetni az érkezés időpontját és az étkezés módját úgy, hogy az ne zavarja a többi gyermek napi tevékenységének menetét.
A törvényes képviselő köteles a gyermeket személyesen átadni az óvónőnek. Az óvónők a gyermekért az átvételtől kezdve egészen a törvényes képviselőnek – vagy más, 10 évnél idősebb, meghatalmazott személynek – történő átadásig felelnek. A gyermek óvodából való átvételére jogosító személyi meghatalmazást a törvényes képviselő tölti ki és saját kezűleg írja alá. Ez a meghatalmazás a gyermek által látogatott osztály belső dokumentációjának (osztálynapló/iratanyag) részét képezi. A törvényes képviselő jogosult a meghatalmazást bármikor módosítani vagy kiegészíteni.
Abban az esetben, ha az óvodának gyanúja merül fel arra vonatkozóan, hogy a törvényes képviselő ismételten alkohol vagy más bódítószer hatása alatt veszi át a gyermeket, vagy ha a gyermeknél a megfelelő gondozás elhanyagolására utaló változások észlelhetők, az óvoda – a törvényes képviselő előzetes írásbeli figyelmeztetése után – a gyermekek szociális és jogi védelméről, valamint a szociális gyámságról szóló 305/2005. sz. törvény 7. §-ának 1. bekezdéséből fakadó általános bejelentési kötelezettség keretében tájékoztatni fogja az illetékes Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalt (ÚPSVaR), azon belül a gyermekek szociális-jogi védelmével és szociális gyámságával foglalkozó osztályt.
A gyermek óvodai hiányzásának igazolása
Ha a gyermek nem tud részt venni az óvodai nevelésben és oktatásban, a törvényes képviselője köteles indokolatlan késedelem nélkül bejelenteni az óvodának a hiányzás okát. A gyermek igazolt hiányzásának elfogadható indokaként különösen a következők ismerhetők el:
➢ betegség,
➢ orvos által elrendelt iskolalátogatási tilalom,
➢ lábadozás (rekonvaleszcencia), vagy a gyermek hazasvitele az óvodából, ha a nap folyamán betegség tünetei jelentkeznek nála,
➢ rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok,
➢ a tömegközlekedési eszközök forgalmának hirtelen leállása,
➢ rendkívüli családi események,Ha a gyermek különböző okok miatt – például mert a nagymamájával tölti az időt, a szüleivel nyaralni megy, otthoni kezelés alatt állt stb. – több mint öt napot hiányzik az óvodából, az óvodába való visszatéréskor a törvényes képviselő egy írásos nyilatkozatot nyújt be arról, hogy a gyermek nem mutatja fertőző betegség tüneteit, és nem rendeltek el számára karanténintézkedést. Ez az úgynevezett „fertőzésmentességi nyilatkozat” (vyhlásenie o bezinfekčnosti) nem lehet egy napnál régebbi. Ez azt jelenti, hogy a gyermek minden öt napnál hosszabb óvodai hiányzása után a szülő köteles írásban kitölteni és leadni az úgynevezett „fertőzésmentességi nyilatkozatot”.
Az óvodalátogatási járulékok (illetékek) megfizetése
Dunamocs község önkormányzata az Általános kötelező érvényű rendelet alapján az óvodai illetéket havonta térítendő 7 € összegben határozta meg.
Az illeték előre térítendő, mégpedig az adott kalendáriumi hónap 10. napjáig.
Az illeték összegét a szülő az osztályfőnöknek adja át, aki az átvett összegről igazolást állít ki. A beszedett pénzösszeget az óvoda fenntartójához juttatja el.
A Szlovák Nemzeti Tanács 245/2008–as, az oktatásról és nevelésről szóló törvénye 28. § a-nak 7. és 8. bekezdése értelmében, az alábbi esetekben az óvodai hozzájárulás térítésétől mentesül:
a) az a gyermek, aki a kötelező iskolalátogatást megelőző évben jár óvodába,
b) amennyiben a gyermek törvényes képviselője írásban tudja az óvoda fenntartójának igazolni, hogy anyagi szükséghelyzetben van és állami szociális támogatásban részesül,
c) amennyiben a gyermek, bírósági döntés alapján került óvodai elhelyezésre.
V. A GYERMEKEK ÉS TÖRVÉNYES KÉPVISELŐIK JOGAINAK ÉS KÖTELEZETTSÉGEINEK GYAKORLÁSA AZ ÓVODÁBAN, A GYERMEKEK, A PEDAGÓGUSOK, A SZAKALKALMAZOTTAK ÉS AZ ÓVODA EGYÉB DOLGOZÓI KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATOK SZABÁLYAI
(§ 144 zákona NR SR č. 245/2008 Z.z., § 3,4 zákona NR SR č. 138/2019 Z.z.)
A gyermeknek joga van
- az oktatáshoz való egyenjogú hozzáféréshez,
- térítésmentes óvodai oktatásra ötödik életéve betöltése után, az iskolai kötelezettség kezdete előtt,
- államnyelven történő, és a törvény által meghatározott mértékben anyanyelven történő oktatáshoz,
- olyan egyéni bánásmódhoz, amely tekintettel van a gyermek képességeire, lehetőségeire, adottságaira és egészségügyi állapotára,
- vallási-, világnézeti-, nemzetiségi- és etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásához,
- a neveléssel és oktatással kapcsolatos tanácsadáshoz,
- biztonságos és higiéniailag megfelelő oktatáshoz és neveléshez,
- korának, képességeinek, érdeklődésének, egészségi állapotának és a pszichohigiéna alapjainak megfelelő nevelési-oktatási folyamatban való részvételre,
- személyiségének tiszteletben tartásához testi, mentális vagy szexuális erőszak elleni védelem biztosításához,
- a személyét érintő információk, valamint a nevelési folyamatban általa elért eredmények hozzájutásához,
A gyermek kötelességei
- a saját cselekedeteivel nem korlátozni a nevelésben és oktatásban résztvevő személyek jogait,
- betartani az óvodai rendtartást és az óvoda más belső előírásait,
- óvni az óvoda tulajdonát, és azt a tulajdont, melyet a nevelésre és oktatásra használnak,
- úgy cselekedni, hogy ne veszélyeztesse a saját egészségét, biztonságát és az oktatási folyamatban résztvevő többi személy biztonságát sem,
- tisztelni a barátait, és az óvodai alkalmazottakat,
- az óvoda alkalmazottainak, az általános jogi előírásokkal és az óvoda belső rendtartásával összhangban lévő utasításokat respektálni.
A gyermek törvényes képviselőjének joga van
- kiválasztani a gyermeke számára azt az óvodát, amely a törvények értelmében, olyan oktatást és nevelést nyújt, amely megfelel a gyermek képességeinek, egészségi állapotának, érdeklődésének, vallásának, nemzetiségének és etnikai hovatartozásának a szabad óvodaválasztás rendszerének lehetőségein belül,
- igényelni a tárgyilagos és sokoldalú információnyújtást a gyermekek számára, az oktatás elveivel, céljaival és a törvénnyel összhangban,
- megismerni az óvoda nevelési-oktatási programját és az óvodai rendtartást,
- tájékoztatást kapni a gyermek nevelési-oktatási eredményeiről,
- az nevelési-oktatási tanácsadás igénybe vételére gyermeke számára,
- részt venni az óvoda éves tervében meghatározott edukációs tevékenységekben az óvoda igazgatójának előzetes beleegyezésével,
- véleményt nyilvánítani az óvoda nevelési programjával kapcsolatban.
A gyermek törvényes képviselője köteles
- megfelelő feltételeket teremteni a gyermek számára a nevelésre való felkészülésre
- betartani az óvodai rendtartásban meghatározott követelményeket
- biztosítani a gyermek szociális és kulturális hátterét, figyelembe venni a gyermek egyedi nevelési-oktatási szükségleteit
- az intézményt tájékoztatni a gyermek megváltozott egészségi állapotáról, egészségi problémájáról vagy olyan egyéb komoly problémákról, melyek befolyásolhatják a nevelés és oktatás folyamatát
- amennyiben a gyermek 5 vagy több munkanapot hiányzik a törvényes képviselő egy tünetmentességi nyilatkozatot tölt ki. (Písomné vyhlásenie o bezpríznakovosti). Annak a gyermeknek, aki a kötelező iskolalátogatást megelőző évben jár óvodába, a szülő 7 munkanapot igazolhat, amennyiben 7 munkanapnál többet hiányzik, orvosi igazolás szükséges
- bejelenteni a gyermeket a kötelező iskolalátogatás teljesítésére
- amennyiben a gyermek egyéb okok miatt nem vesz részt a nevelési-oktatási folyamaton, hiányzását az ő törvényes képviselője köteles bejelenteni
A óvoda dolgozóinak jogai és kötelességei
A pedagógusok és a szakalkalmazottak a külön jogszabályokban meghatározott jogaikon kívül a munkavégzésük során olyan jogokkal rendelkeznek, amelyeket a pedagógiai és szakalkalmazottakról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a módosított 138/2019. sz. Törvénytár (a továbbiakban: „138/2019. sz. törvény”) 3. §-a tételesen meghatároz.
A pedagógusokra és a szakalkalmazottakra a 138/2019. sz. törvény 4. §-ának 1. bekezdésében felsorolt kötelezettségek vonatkoznak.
A közoktatási törvény és a 138/2019. sz. törvény által biztosított jogok a nevelésben és oktatásban az egyenlő bánásmód elvével összhangban mindenki számára egyformán garantáltak.
A közoktatási törvényből fakadó jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének összhangban kell lennie a jó erkölccsel. Senki sem élhet vissza ezekkel a jogokkal és kötelezettségekkel egy másik gyermek kárára, mivel a közoktatási törvény 145. §-ának 1. bekezdésével összhangban a törvényben meghatározott jogok minden gyermek számára egyformán biztosítottak, az egyes területeken alkalmazandó egyenlő bánásmódról és a diszkrimináció elleni védelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, módosított 365/2004. sz. Törvénytár (antidiskriminációs törvény) által rögzített egyenlő bánásmód elvével összhangban.
Amennyiben a törvényes képviselők a közösségi oldalakon tett nyilatkozataikkal, bejegyzéseikkel és hozzászólásaikkal leértékelik az óvoda pedagógiai tevékenységét, az óvoda vezetését, valamint rontják az óvoda jó hírnevét a nyilvánosság előtt, az óvoda a 40/1964. sz. Törvény (Polgári Törvénykönyv) rendelkezései alapján fog eljárni.
A szülőkkel való kommunikáció megvalósul a gyermek óvodába való érkezésekor vagy a délutáni távozáskor, szülői értekezletek során, fogadóórák alkalmával, a faliújságon feltüntetett értesítések formájában, valamint a facebook óvodai csoportjának feltöltésével.
Az óvoda alkalmazottai kötelesek betartani a titoktartás törvényét. Idegen személyeknek nem adnak ki információt.
Az iskolai év kezdetén a törvényes képviselő beleegyezését adja a gyermek személyi adatainak felhasználására – belső felhasználásra, valamint az intézmény honlapján.
A pedagógusokkal és az óvoda többi dolgozójával való kölcsönös kapcsolatok szabályait a következő elvek és alapelvek határozzák meg:
- kreatív légkör megteremtése a jó emberi kapcsolatok fenntartása érdekében,
- a kezdeményezőkészség, a kölcsönös segítségnyújtás és a jóindulat alkalmazása,
- a tolerancia, a tisztelet és a megbecsülés érvényesítése,
- nyitottság, konstruktivitás és asszertivitás tanúsítása a konfliktusos, vitás helyzetek kezelése során.
VI. AZ ÓVODA BELSŐ SZERVEZETE
Az osztályok szervezete és a gyermekek életkor szerinti összetétele
Az óvoda osztályokra tagolódik. Az osztályokba azonos életkorú vagy eltérő életkorú gyermekek sorolhatók be (a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának 541/2021. sz. rendelete 1. §-ának 1. bekezdése alapján).
Az egész napos ellátást nyújtó óvodai osztályokba felvett gyermekek létszáma nem haladhatja meg a következő értékeket (a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 245/2008. sz. törvénye 28. §-ának 9. bekezdése alapján):
- 18 gyermek a két-három éves korú gyermekek osztályában,
- 20 gyermek a három-négy éves korú gyermekek osztályában,
- 21 gyermek a négy-öt éves korú gyermekek osztályában,
- 22 gyermek az öt-hat éves korú gyermekek osztályában,
- 21 gyermek a két-hat éves korú (vegyes) gyermekek osztályában.
Osztályok elosztása óvodánkban a következő:
Osztály
Vegyes korcsoport
1.
Süni csoport
3-6 éves gyermek
2.
Mókus csoport
3-6 éves gyermek
A gyermekek átadása-átvétele a pedagógusok között
A gyermekek átadása és átvétele személyes kontaktus útján történik a gyermek óvodai tartózkodása alatt. A gyermekért teljes mértékben az a pedagógus felel, akinek a felügyeletére van bízva; a pedagógusnak tilos a gyermekeket felügyelet nélkül hagynia. Abban az esetben, ha a pedagógusnak el kell hagynia az osztálytermet, köteles a gyermekeket megnyugtató (csendes) tevékenységbe fogni, és egy másik alkalmazottat felkérni a felügyeletre, kizárólag a legszükségesebb időtartamra.
Az óvoda napirendje
a) Az óvópedagógus a gyermekekkel végzett tevékenységek során csak a legvégső esetben és a feltétlenül szükséges időre hagyhatja el az osztálytermet, eközben pedig felkéri kolléganőjét vagy az óvoda más alkalmazottját a gyermekek felügyeletére. A gyermekek alapvető fiziológiai szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos tevékenységek szervezése során az óvónőnek mindig szem előtt kell tartania a gyermekek pszichohigiénéjének betartását és egészségük védelmét.
b) Az óvodai nevelő-oktató tevékenység állandó szervezeti formákból áll. Ezekben a formákban – az óvodáskorú gyermek optimális bioritmusára és egészséges életmódjára való tekintettel – a különféle szükségletek és érdekek nyernek kielégítést.
A működés rendje a napirendi tevékenységek szerint
Mókus csoport
7:00- 8:45 Gyülekezés, játék és tevékenység a gyerekek választása
szerint
Egészségügyi gyakorlatok
8:45- 9:15 Higiéniai szokások
Tízórai
9:15-10:15 Higiéniai szokások
Délelőtti célirányú tevékenységek és aktivitások
10:15-11:20 Kint tartózkodás
Higiéniai szokások
11:20-12:00 Ebéd
Higéniai szokások
12:00-14:40 Délutáni pihenő
14:40-15:00 Higéniai szokások
Önkiszolgálás
15:00-15:20 Uzsonna
Higiéniai szokások
15:20- 16:30 Délutáni célirányú tevékenység és aktivitás,
játék és tevékenység a gyerekek választása szerint,
körtevékenység
Süni csoport
7:00- 8:45 Gyülekezés, játék és tevékenység a gyerekek választása
szerint
Egészségügyi gyakorlatok
8:45 – 9:15 Higiéniai szokások
Tízórai
9:15 – 10:30 Higiéniai szokások
Délelőtti célirányú tevékenységek és aktivitások
10:30-11:30 Kint tartózkodás
Higiéniai szokások
11:30-12:00 Ebéd
Higéniai szokások
12:00-14:30 Délutáni pihenő
14:30-14:50 Higéniai szokások
Önkiszolgálás
14:50-15:15 Uzsonna
Higiéniai szokások
15:15- 16:30 Délutáni célirányú tevékenység és aktivitás,
játék és tevékenység a gyerekek választása szerint körtevékenység
Körtevékenységek
Egyes körtevékenységeket az iskolaközpont szakképzett pedagógusai biztosítják.
Óvodánk lehetőséget biztosít külső intézmény által nyújtott körtevékenységekre is, melyek színvonaláért az adott intézmény felel. A körtevékenységeken résztvevő gyermekek biztonságáért a külső intézmény alkalmazottai felelnek, amelyet aláírásukkal támasztanak alá az ehhez kapcsolódó dokumentumon.
(Informovaný súhlas zákonného zástupcu dieťaťa- organizovanie krúžkovej činnosti)
Öltözői rendtartás
Információs rendszer
Az óvoda öltözőjében egy szülőknek szánt faliújság található. A faliújságon keresztül a szülők tájékoztatást kapnak az óvodai eseményekről, valamint arról, hogy a gyermekek éppen mit tanulnak, és itt tekinthető meg az étlap is. Minden szülő saját érdeke, hogy nyomon kövesse az új információkat, és ezáltal megelőzze a saját tájékozatlanságát.Mire van szüksége a gyermeknek az óvodában?
Benti cipő (váltócipő)
Pizsama
Fogkefe, fogkrém, pohár
Váltó-,tartalék ruha
Kérjük a szülőket, hogy benti cipőként ne adjanak a gyermekre papucsot vagy lábujjközi papucsot. A benti cipőnek zárt sarkúnak és csúszásmentes gumi talpúnak kell lennie. Nem megfelelő lábbeli miatti elcsúszás és baleset esetén a jelen lévő alkalmazott nem vállal felelősséget
Minden gyermeknek van saját jellel ellátott helye.
Az öltözőbe a gyermek szülői kísérettel érkezik (vagy a szülő által felhatalmazott személlyel). Öltözködésnél-vetköződésnél és a ruhák elrakásánál a szülő és az óvónők együttműködve önállóságra nevelik a gyerekeket. Az öltözőpolcra vagy kosárba a szülő nem rakhat semmiféle ételt, gyümölcsöt vagy édességet. A szekrényekbe kizárólag ruhát szabad elhelyezni, a cipőket a gyermekek a cipőspolcra vagy a pad alá teszik.
A polcok vagy kosarak rendjéért a szülő, az öltöző esztétikus külalakjáért az óvónő, a helyiség tisztaságáért pedig a takarítónő felel. A polcon elegendő tartalék ruha kell, hogy legyen.
Az öltözőből a szülő köteles gyermekét az osztályig kísérni és az öltözőt rendben elhagyni. A szülő higiéniai okokból az osztály ajtajában átadja gyermekét a pedagógusnak. A gyermekek átöltözésekor (séta, udvari játszás esetén) azok biztonságáért a csoport óvodapedagógusa felelős. Az öltöző elhagyása előtt az óvónő ellenőrzi, hogy a gyermekek valamennyi tulajdona a szekrénybe kerüljön. A pedagógus semmilyen körülmények között nem hagyja magára a gyermeket az öltözőben. Az óvónő, a szabadban lévő tevékenységre való felkészülése alatt, a takarítószemélyzetet kéri meg a gyermekek felügyeletére.
A szülő kizárólag az öltöző és a mosdó helyiségeibe léphet be, a többi helyiségbe a szülőknek tilos a belépés. A bejárat bezárásáért és az öltöző higiéniájáért a kijelölt üzemeltetési dolgozó felel. Biztonsági okokból az óvoda bejárata 8:00 és 15:00 óra között zárva tart.Az öltözőben és az udvaron hagyott dolgokért – abban az időszakban, amikor az épület nyitva van – az óvoda dolgozói nem vállalnak felelősséget.
Mosdói rendtartás
Minden osztály külön mosdóhelyiséggel rendelkezik. Minden gyermeknek saját, névvel ellátott törölközője, fogkeféje, fogkréme és pohara van, a hosszú hajú kislányoknak pedig saját fésűje. Amennyiben a név hiányzik a tárgyakról, az óvoda nem vállal felelősséget azok elvesztéséért. A pedagógus felel a gyermekek biztonságáért a mosdóban, és önállóságra neveli őket a higiéniai szokások elsajátítása során. Ha a mosdó padlója nedves, a pedagógus nem engedi be oda a gyermekeket, és gondoskodik a felület felszárításáról. A gyermekek mosdóban való tartózkodásának teljes megszervezéséért, a víz elzárásáért, a WC-k leöblítéséért, a higiéniai, egészségügyi és biztonsági előírások betartásáért, valamint a helyiségek esztétikus megjelenéséért a pedagógus felel.
A mosdók és a mellékhelyiség tisztaségágáért a takaítónő felel.
Étkezési rendtartás
Az ebédet a gyermekek 11:20 és 12:00 között fogyasztják el az iskolaközpont ebédlőjében. Az étel minőségéért, előírt mennyiségéért az étkeztetési kultúráért, a higiéniai előírások betartásáért az étkezde vezetője a felelős.
Az étkeztetés szervezéséért és az azt érintő nevelési folyamatért az óvoda igazgatója és nevelői testülete felelős. Az óvónők megállapítják a napi étkezők számát és felügyelik a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt.
A pedagógusok rávezetik a gyermekeket a kulturált tálalási szokások elsajátítására, miközben ügyelnek az egyéni bánásmód alkalmazására. Az étkeztetés alatt a pedagógusok irányítják a gyermekeket. Semmi esetre sem kényszerítik evésre a gyermeket. A 3 éves gyermekek alapvetően csak kanalat használnak étkezéshez, a 4 évesek villát is, és az 5- 7 év közötti gyermekek az egész evőeszköz készletet használják.
Az étkezések rendje:
tízórai: 8:45- 9:15
ebéd: 11:20- 12:00
uzsonna: 15:00- 15:15
Folyadékbevitel- ivórezsim
A gyermekek az iskolai étkezdéből kapják meg a napi folyadékmennyiséget (tea, víz, szörpök, tejitalok formájában), amelynek minőségéért és higiéniájáért az iskolakonyha vezetője felel. Az osztálytermekben tiszta vizet, édesítés nélküli teát . A napi folyadékbevitel mennyiségének betartásáért a pedagógusok felelnek, az ivópoharak napi szintű tisztántartásáért a takarítónő felel az egész iskolai év folyamán. A nyári időszakban az óvoda udvarán is szolgálunk fel italt a gyermekeknek.
A szabadban való tartózkodás rendje
A szabad levegőn való tartózkodás folyamán a pedagógus köteles a gyermekeknek teljes értékű, szervezett tevékenységet biztosítani, miközben fokozott figyelmet fordít a gyermekekre. Betartja az erre vonatkozó általánosan érvényes egészségvédelmi és biztonsági előírásokat és az igazgató utasításait.
Séta alkalmával a pedagógus legfeljebb 21 négy és öt év közötti gyermek, vagy 22 öt év feletti gyermek felügyeletét láthatja el. A gyermekek hetente legalább három alkalommal vesznek részt rövid sétákon.
Nagyobb létszámú gyermekcsoport vagy fokozott figyelmet igénylő tevékenységek (pl. szánkózás) során az igazgató további óvodai alkalmazottat biztosít a gyermekek biztonságának felügyeletére, aki a pedagógus vezetésével felügyel a gyerekekre. A három évnél fiatalabb gyermekek, három és négy év közötti gyermekek és az egészségügyi szempontból hátrányos gyermekek esetén a séta mindig két alkalmazott jelenlétében valósítható meg.
A szabad levegőn történő tevékenységet a pedagógusok három részre bontják – megfigyelés, szervezett tevékenységi formák, különféle tartalmi irányultságú szabad játékok az ISCED 0 előírásainak értelmében.
A gyermekek szabad levegőn való tartózkodása elsősorban a gyermek edzettségének fokozását és ellenálló képességének növelését szolgálja. Az óvodapedagógusok megfelelő játékszereket biztosítanak a gyermekek számára, akiket játék közben is természet- és környezetvédelemre nevelnek. A játék során fejlesztik a gyermek pszichomotoros készségeit, figyelemösszpontosító képességét valamint az alapvető környezet és természet-ismereti, baleset-megelőzési és közlekedési kompetenciáit.
Az udvar tisztántartásáért,lépcsők és leburkolt területek tisztántartásáról ,a homokozó locsolásáért a takarító nő felel.
A pedagógusok a gyermekekkel foglalkoznak. Az óvoda udvarán való tartózkodás során minden óvónő a saját osztályába tartozó gyermek biztonságáért felel. Amennyiben egy gyermeknek mosdóba kell mennie, az egyik óvónő elkíséri őt, miközben a többi óvónő biztosítja a kint maradó gyermekek felügyeletét. A nyári hónapokban a szabadban való tartózkodás ideje alatt a gyermekeknek megfelelő fejfedőt és szellős ruházatot kell viselniük.
Amennyiben valamelyik gyermek illemhelyre megy pedagógus kíséretében, addig a másik pedagógus felügyel a többi gyermekre.
A szabad levegőn való tartózkodás a következő esetekben nem valósulhat meg: eső, erős szélfúvás, -10°C alatti fagy, erős köd vagy csúszásveszély esetén. A pedagógusok felelősségük tudatában dönthetnek a kint tartózkodás lerövidítéséről az évszak-, időjárás- és a gyermekek öltözete alapján.
Úttesten való áthaladáskor elsőként a pedagógus lép az úttestre, jelzőtábla alkalmazásával leállítja a forgalmat. Mindaddig az úttesten marad, amíg minden gyermek át nem jut az úttest túloldalára, azaz az úttestet utolsóként hagyja el. A séta folyamán ügyel a gyermekek biztonságára, olyan tempóban halad, hogy áttekintése legyen minden gyermekről.
A délutáni pihenő rendje
A délutáni pihenő alatt az óvodapedagógus figyelmet szentel a gyermekek megfelelő öltözetére(pizsama), biztosítja a terem szellőztetését. A gyermekeket nem hagyja magukra.
Az alvóhelyiségben meghitt, érzelmes hangulatot teremt, ahol helyet kap a mesélés, a meseolvasás, az éneklés, valamint a bölcsődalok vagy relaxációs zenék hallgatása. A gyermekek alvásigényéhez egyénileg viszonyul
A gyermekek pizsamájának és ágyneműjének cseréje három hetenként, illetve szükség szerint történik. A tiszta ágyneműről és pizsamáról a szülő gondoskodik.
Szakköri tevékenységek szervezése
A szakköri tevékenységek a gyermek törvényes képviselőjének tájékozott beleegyezése (informovaný súhlas) alapján valósulnak meg. A foglalkozások kezdete 15:00 óra utánra esik, hogy ne zavarják a délutáni pihenőt, valamint az óvodai oktatási programmal (ŠkVP) összhangban megvalósuló tevékenységeket. A szakköri tevékenységek lebonyolítása során tiszteletben kell tartani a pszichohigiénés követelményeket és a pedagógiai elveket, hogy a gyermekek napközbeni oktatási-nevelési tevékenységei ne sérüljenek. A szülő a gyermeket beíratja a szakkörre, és aláírásával igazolja, hogy tudomása van arról, hogy a szakköri tevékenység ideje alatt a gyermek biztonságáért a felelősséget a szakkörvezető (lektor) vállalja, aki a gyermekeket személyesen veszi át a pedagógustól, majd adja vissza neki.
Kirándulások és exkurziók szervezése az óvodában
Az óvodai kirándulások és tanulmányi utak (exkurziók) lebonyolítása a közoktatási törvény (245/2008. sz. törvény 28. § 17. bek.) előírásaihoz, valamint az intézmény éves munkatervéhez igazodik. Ezek a programok legfeljebb egynaposak lehetnek, és szervezésükkor kötelező szem előtt tartani a gyermekek biztonsági, egészségügyi és élettani szükségleteit, továbbá gondoskodni kell a meleg ebéd biztosításáról. Az út megkezdése előtt az óvodaigazgató által kijelölt pedagógus felel a program szakszerű előkészítéséért, a lebonyolításért, valamint a gyermekek és a kísérő felnőttek teljes körű biztonsági és egészségvédelmi tájékoztatásáért. Az óvodások utaztatásához a menetrend szerinti tömegközlekedési eszközök igénybevétele is megengedett.
Játékok és értéktárgyak bevitele az óvodába
Az óvoda nem vállal felelősséget a gyermek által az intézménybe behozott értéktárgyak és játékok elvesztéséért vagy megrongálódásáért. A gyermekek legfeljebb egy alvós játékot hozhatnak magukkal az óvodába, amelyet a hálóhelyiségben, a saját ágyukban kell hagyniuk. A gyermekek számára a rágógumizás az óvoda területén tilos.
VII. A GYERMEKEK BIZTONSÁGÁNAK ÉS EGÉSZSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK
Egészségvédelmi és biztonsági előírások
Általános felelősségvállalás
- Jogszabályi háttér: Az óvoda alkalmazottai a gyermekek biztonsága és egészségvédelme során a hatályos törvények (245/2008. sz. közoktatási törvény 152. §, 541/2021. sz. óvodai rendelet) és az intézményvezető belső utasításai szerint járnak el.
- Személyi felelősség: A gyermekért az átvételtől a szülőnek történő átadásig a pedagógusok felelnek. A délutáni szakkörök alatt ez a felelősség a foglalkozásvezetőt (lektort) terheli.
- Biztonságos környezet: Minden elektromos berendezést, kapcsolót és aljzatot úgy kell kialakítani vagy védeni, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. A tiszta és higiénikus környezetért a technikai dolgozók felelnek a munkaköri leírásuk alapján.
Az intézmény alapvető kötelességei
- A gyermekek élettani szükségleteinek és egészséges fejlődésének biztosítása.
- A szociálpatológiás jelenségek (káros társadalmi hatások) megelőzése.
- A balesetek teljes körű kivizsgálása és hivatalos jegyzőkönyvezése.
- Fokozott felügyelet igénye: Külső programok, kirándulások alkalmával 21 gyermek kíséréséhez legalább két pedagógus és egy kijelölt felnőtt jelenléte kötelező.
Teendők betegség és fertőzés esetén
- Ha egy gyermeknél fertőző betegség tünetei jelentkeznek, azonnal külön helyiségbe (izolációba) kell helyezni, folyamatos felügyeletet kell biztosítani mellette, a szülőt pedig haladéktalanul értesíteni kell.
Sérülések ellátási rendje
- Könnyebb sérülések (orvosi ellátást nem igényelnek):
- Az óvónő a szokásos módon (fertőtlenítés, sebtapasz stb.) ellátja a gyermeket.
- A sérülést és az ellátás módját rögzíti a „kis balesetek füzetében”.
- A bejegyzést az igazgató vagy az osztályvezető óvónő ellenjegyzi (aláírja).
- Súlyosabb sérülések (orvosi ellátást igényelnek):
- A szolgálatos óvónő azonnal telefonál a szülőnek a további lépések egyeztetése érdekében.
- Ha a szülő nem elérhető: Az óvónő mentőt hív, vagy saját járművel orvoshoz viszi a gyermeket. Az ellátás után bejegyzi az esetet a baleseti naplóba, újra megpróbálja elérni a szülőt, és átadja neki a hivatalos orvosi leletet.
- Életveszélyes helyzetek:
- A szolgálatos óvónő azonnal megkezdi az elsősegélynyújtást.
- Párhuzamosan megkéri az óvoda egy másik elérhető dolgozóját, hogy haladéktalanul tárcsázza a rohammentőket és értesítse a szülőket.
- Ha a gyermeket kórházba kell szállítani, az óvónő a mentővel tart, és a kórházban megvárja a szülők megérkezését. Az esetet rögzítik a baleseti naplóban, az orvosi dokumentációt pedig átadják a családnak.
Baleseti nyilvántartás és adminisztráció: A baleseti naplóba (nyilvántartásba) a bejegyzést az a pedagógus köteles bevezetni, aki a baleset időpontjában a gyermek felügyeletét ellátta. Ha ez nem lehetséges, a feljegyzést az óvodaigazgató által megbízott másik alkalmazott készíti el.
- Nem regisztrált iskolai baleset: Ha a gyermek a sérülés miatt kevesebb mint 4 napot (azaz 0–3 napot) hiányzik az óvodából.
- Regisztrált iskolai baleset: Ha a gyermek a kezelőorvos szakvéleménye alapján több mint 3 napot (azaz 4 vagy több napot) hiányzik. Az orvosi leletet a törvényes képviselő köteles benyújtani az óvodának.
Az óvoda a regisztrált iskolai balesetről szóló jegyzőkönyvet legkésőbb a baleset bejelentését követő négy napon belül köteles kiállítani. A jegyzőkönyvet aláírja a gyermek törvényes képviselője, a feljegyzést készítő óvónő és az óvoda igazgatója. A jegyzőkönyv egy-egy példányát megkapja a törvényes képviselő, az óvoda, valamint a biztosító társaság (amennyiben az óvoda rendelkezik a gyermekekre vonatkozó balesetbiztosítással). Az iskolai baleset utáni pénzügyi kártérítés ügyében az óvoda igazgatója jár el a gyermek törvényes képviselőjével együttműködve.
Az igazgató köteles minden regisztrált iskolai balesetet a bekövetkezéstől számított 7 naptári napon belül rögzíteni az Oktatási Minisztérium hivatalos statisztikai webes alkalmazásában (Úr /MŠ SR/ 1-01), amely az iskolai balesetek statisztikáját követi nyomon.
Az óvoda elsősegélynyújtásra szolgáló mentődobozzal (egészségügyi ládával) van felszerelve. A mentődoboz folyamatos utántöltéséről és karbantartásáról a kijelölt pedagógus gondoskodik.
Tiltó rendelkezések
Az óvoda épületében és teljes külterületén (udvarán) szigorúan tilos az alkoholos italok és egyéb pszichotróp (bódító) szerek fogyasztása. Az óvoda teljes területén szigorú dohányzási tilalom van érvényben.A legális és illegális drogok terjedése elleni intézkedések
Drogmegelőzés az óvodában
- Egészséges életmód: Az óvónők beszélgetnek a gyerekekkel a káros szokásokról, és játékos, koruknak megfelelő programokkal segítik őket a drogmentes életre nevelésben.
- Biztonságos épület: Az óvoda kapuit és ajtóit zárva tartjuk, hogy idegenek ne jöhessenek be a gyerekek közé.
- Képzések: Az óvónők folyamatosan képzik magukat a témában.
- Gyanú és ellenőrzés: Ha az óvoda bármelyik dolgozója kábítószer használatára vagy terjesztésére utaló jelet lát, azonnal jelenti az igazgatónak. A takarítónő minden nap átvizsgálja az óvoda udvarát és területét gyanús tárgyak után kutatva.
- Hiba elhárítása: Ha az óvónők elromlott, veszélyes játékot vagy bútort találnak, elteszik a gyerekek elől, vagy szólnak a karbantartónak, hogy javítsa meg.
Gyermekvédelem és bántalmazás: Az óvoda védelmet nyújt a gyerekeknek a rossz környezeti hatásokkal szemben. Ha az óvónők azt gyanítják, hogy egy gyermeket otthon lelkileg vagy fizikailag bántalmaznak, elhanyagolnak, vagy hirtelen megváltozik a viselkedése, az óvoda vezetése azonnal intézkedik. Felveszik a kapcsolatot a pszichológiai központtal, a gyermekorvossal, a szociális hivatallal és a rendőrséggel.
Fejtetvesség (pediculosis) esetén alkalmazandó intézkedések
A fejtetű egy olyan parazita, amely emberről emberre terjed közvetlen érintkezéssel vagy közös tárgyak (fésű, sapka, sál, ágynemű) útján. A tetveket és a serkéket (tojásokat) a haj alapos átvizsgálásával, leginkább a fülek mögött és a tarkón lehet megtalálni.
Bejelentési kötelezettség
- A szülő feladata: Ha a szülő tetűt talál a gyermeke fején, azt azonnal jeleznie kell az óvónőnek és az igazgatónak.
- Az óvoda feladata: Ha tömeges megbetegedés történik, az igazgató jelenti azt a Közegészségügyi Hivatalnak (RÚVZ).
Teendők tetvesség esetén (Irtás és tisztítás)
- Közös kezelés: Ha tetű jelenik meg a csoportban, a kezelést egyszerre, minden gyereknek, óvónőnek és a családtagoknak is el kell végeznie (a fertőzés visszafertőzésének elkerülése érdekében).
- Sampon használata: Gyógyszertárban kapható tetűirtó samponnal (vagy spray-vel) kell hajat mosni. A sampont kétszer egymás után kell felvinni, alkalmanként 3 percig hatni hagyni, majd leöblíteni. A kezelést 14 nap múlva meg kell ismételni, hogy az időközben kikelt tetvek is elpusztuljanak.
- Tárgyak fertőtlenítése: A fésűket, keféket, sapkákat, sálakat és az ágyneműt ki kell mosni és fertőtleníteni kell.
- Személyes higiénia: Szigorúan tilos a fésűk, törölközők, sapkák vagy sálak egymás közötti cserélgetése.
Mi történik, ha az óvodában derül ki?
- Az óvoda azonnal hívja a szülőt, akinek be kell jönnie a gyermekért.
- Az igazgató a faliújságon figyelmezteti a többi szülőt a tetvesség megjelenésére.
- A takarítónő azonnal lefertőtleníti az érintett szekrényeket, fésűket és ágyneműt cserél.
- A gyermek csak teljesen tiszta fejjel (serkék és tetvek nélkül) és orvosi igazolással térhet vissza az óvodába.
Szigorú egészségügyi tilalmak az óvodában
- Gyógyszerek: Az óvónőknek tilos gyógyszert beadniuk a gyerekeknek. Antibiotikumot egyáltalán nem adhatnak be. Ha a gyermek tartós betegség miatt szed gyógyszert, a szülőnek személyesen kell bejönnie beadni azt, vagy hivatalos kérvényt és szakorvosi javaslatot kell benyújtania.
- Veszélyes tárgyak: Tilos az óvodába olyan dolgokat behozni, amelyek sérülést okozhatnak.
- Édességek: Tilos otthonról édességet, rágógumit vagy egyéb italokat az óvodába hozni.
VIII. AZ ÓVODA TULAJDONÁNAK ÉS A SZEMÉLYES TULAJDON VÉDELME
A kapu, és a főbejárat kulcsaival az óvoda pedagógusai és a takarítónő rendelkeznek. Reggel kinyitják, a nyitvatartási idő lejárta után pedig bezárják az épületeket és a kiskaput. Az iskola oldalsó bejáratának és osztályának kulcsait minden alkalmazott használni tudja.
Biztonsági okokból az óvoda bejárata 8:00 óra és 15:00 óra között zárva tart Az óvoda nyitvatartásának lejárta után az óvónő köteles kikapcsolt didaktikai technikát (oktatási eszközöket) és az előre meghatározott helyre elrakni. Ellenőrzi a rendet az osztályban, és szükség esetén a játékokat, segédeszközöket a kijelölt helyre teszi. A helyiségek elhagyása után az óvoda minden alkalmazottja köteles ellenőrizni az ablakok bezárását. Az épület (óvoda és iskola) és a kiskapu zárásáért a szolgálatot teljesítő óvónők felelnek.
Amennyiben az óvoda alkalmazottja meghibásodást észlel, azt azonnal jelenti a helyettesnek, aki tájékoztatja az igazgatót. Baleset, üzemzavar vagy vészhelyzet esetén az alkalmazottak haladéktalanul értesítik az óvoda vezetőjét. Az óvoda épületében és teljes területén az óvoda alkalmazottjának kísérete nélkül idegen személyeknek szigorúan tilos bármilyen mozgás vagy tartózkodás.
Az óvoda alkalmazottai munkaidőben, indokolt esetben (pl. orvosi vizsgálat, megbetegedés) az épületet kizárólag kilépővel (priepustka) hagyhatják el, amelyet a jelenléti ívhez (jelenléti nyilvántartáshoz) kell csatolniuk.
Az óvoda minden alkalmazottja köteles kímélni az óvoda vagyonát, takarékoskodni a vízzel, a villamos energiával és egyéb erőforrásokkal. Figyelmeztetni a többi alkalmazottat a nem gazdaságos felhasználásra.Valamint gazdaságosan kihasználni a rendelkezésre bocsátott eszközöket. A vagyonvédelemmel kapcsolatos egyéb jogaikat és kötelezettségeiket az alkalmazottak a munkaköri leírásukkal és a Munka törvénykönyvével (Zákonník práce) összhangban teljesítik. Az óvoda minden alkalmazottját megismertetik az óvodára vonatkozó alapvető munkavédelmi és egészségvédelmi (BOZP), valamint tűzvédelmi (PO) előírásokkal.
IX. A SZÜLŐKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNY
- Minden gyermeknek biztonságos és névvel ellátott váltócipőre van szüksége az óvodában (nyitott lábbeli nem megengedett)
- Minden gyermeknek kell, hogy legyen a szekrényében tartalék alsónemű, harisnyanadrág stb.
- A hosszú hajú kislányoknak saját fésűvel kell rendelkezniük.
- Az öltözködésnél és a dolgok polcokra vagy kosárba helyezésénél a szülők – az óvónőkkel együttműködve – önállóságra és rendszeretetre nevelik a gyermekeket.
- A szülő felel a gyermekért egészen addig, amíg át nem adja őt az óvónőnek (az óvónő nem vállal felelősséget az olyan gyermekért, akit a szülő egyedül hagy az öltözőben, vagy akit egyedül küld be az osztályba). Az óvónő a gyermekért az átvételtől a szülőnek (vagy más, írásban meghatalmazott személynek) történő átadásig felel.
- A szülő köteles jelenteni az óvónőnek a gyermek egészségi állapotában bekövetkező bármilyen változást. Az óvodába csak egészséges gyermek hozható – 355/ 2007 közegészségügyi törvény értelmében! A jogszabályok értelmében a pedagógus megtagadhatja a gyermek átvételét, amennyiben a gyermeken betegség jeleit látja.
- Amennyiben a családban fertőző betegség üti fel a fejét, a szülő köteles azt az óvodában jelenteni és további intézkedéseket tenni, és csak a probléma megszűnte után hozhatja a gyermeket óvodába.
- Gyógyszerek beadása az óvodában tilos.
- A gyermeket reggel 08:00 óráig kell behozni az óvodába és átadni.
- Az óvodába tilos rágógumit, édességet és üdítőt behozni. Játékot csak az óvónővel történt előzetes egyeztetés alapján szabad behozni.
- A gyermek óvodából való távozásakor a szülőnek meg kell várnia, amíg a gyermek elpakolja azokat a játékokat, amelyekkel játszott.
- A gyermekért jöhet 10 évnél idősebb testvér is, de engedélyt kell hoznia a szülőtől.
- Figyelemmel kell kísérni az öltözőben lévő hirdetőtáblákat, elolvasni a hirdetményeket, valamint tájékozódni az óvodai aktualitásokról és eseményekről.
- Az illetékeket és díjakat időben, a megadott határidőig be kell fizetni.
- Naprakészen kell tartani az iskolai dokumentációhoz szükséges adatokat-változásokat jelezni az óvónők felé.
- A szülő kizárólag az öltöző és a mosdó/fürdőszoba helyiségeibe léphet be.
- Be kell tartani az óvoda házirendjét. Amennyiben a gyermek vagy a szülő megsérti az óvodai rendtartás bármely pontját, előzetes figyelmeztetést követően az óvodalátogatást az intézmény megszakíthatja.
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az óvoda házirendje kötelező érvényű az óvoda minden alkalmazottjára, a gyermekekre és azok törvényes képviselőire nézve.
- A házirend megsértése esetén az iskolaközpont igazgatója és az óvoda helyettese határozatot hozhat nevelési intézkedés kiszabásáról, illetve az óvodai jogviszony megszüntetéséről (a látogatás megszakításáról).
Cím