Óvodai program

• • • 1 Az oktató-nevelő program neve:     MESEERDŐ

       

      A művelődési  program elnevezése magában hordozza azt a vezérgondolatot, amelyet az elkövetkező évek oktató-nevelő tevékenységének alapjául választottunk.

      A mesék kulcsfontosságú szerepet töltenek be a gyermekek fejlődésében. Hatékonyan fejlesztik az érzelmi intelligenciát, a beszédet, a gondolkodást, az emlékezetet és a szocializációt. Segítik a gyermekeket a világ működésének, az emberi kapcsolatoknak és az alapvető értékeknek a megértésében. A mesék rejtett üzenetei mintákat adnak a problémamegoldásra, miközben stimulálják a fantáziát és a kreativitást.

      A mesehallgatás fejleszti a koncentrációt, a türelmet és a belső képalkotást. Az óvodáskorú gyermek elsősorban a játékon keresztül tanul. Célunk, hogy személyiségüket játékos, egymásra épülő, életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel fejlesszük.

       

      2 Az óvoda küldetése, oktató-nevelő céljai és feladatai, arculata

       

      Óvodánk céljait és küldetését az oktatásügyi minisztérium által kiadott állami művelődési program, az iskolaügyi törvény 245/2008, az óvoda fejlesztési terve, és a gyermekek, szülők, pedagógusok igényeinek figyelembevételével határoztuk meg. 

      Az oktató – nevelő munka céljai óvodánkban:

      • megkönnyíteni a gyermekek intézményes nevelési környezetbe adaptálódását
      • fejleszteni és támogatni a gyermekek egyediségét, egészséges önbizalmát, magabiztosságát
      • fejleszteni a grafomotorikai készségeiket
      • ösztönözni a helyes kiejtést, fejleszteni a kommunikációs képességeket,
      • segíteni a megfelelő mozgáskészségek elsajátítását
      • elősegíteni az iskolaérettség elérését
      • elérni az értelmi, érzelmi, és szociális képességek megfelelő szintjét
      • biztosítani a zökkenőmentes átmenetet az óvodából iskolába
      • megalapoznia nemzeti identitástudatot, felkelteni a kíváncsiságukat a népi hagyományok iránt a népi kultúra által
      • erősíteni a szülők, a kulturális és nemzeti értékek iránti tiszteletet, illetve az anyanyelv szeretetét
      • fejleszteni a környezettudatosságot és a környezet megóvásának jelentőségét  erősíteni.

      Az óvoda küldetése:

      Az óvoda Dunamocs község szívében az iskolával közös udvarban található.

      Óvodánk a helyi alapiskolával közös igazgatású intézményként (Iskolaközpont) működik. Ez a szervezeti forma lehetővé teszi a két intézményegység közötti szoros pedagógiai, módszertani és szervezeti együttműködést. Ezzel is biztosítva a gyermekek számára a zökkenőmentes átmenetet az óvodából az iskolába.

      Óvodánk egész és félnapos oktatást nyújt a 3 – 6 éves, illetve az iskolaévet halasztott gyermekek számára. A gyermekek létszáma az osztályban lehetővé teszi az egyéni foglalkozást, az egyes gyermekek érdeklődésének és igényének megfelelően.

      Az intézmény elhelyezkedése révén a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a falu életéről és mindennapjairól. Erre alapozva óvodai programunk hatékonyan támogatja a gyermeki személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését.

      A falu mellett húzódó Duna partja és élővilága számtalan lehetőséget rejt a helyi természeti környezet felfedezésére, a tapasztalati tanulásra és a környezeti nevelésre.

      „Meseerdő” elnevezésű óvodai programunk az érvényben lévő Állami Oktatási és Nevelési Program irányelvei alapján készült. Kidolgozásakor maximálisan tiszteletben tartottuk a gyermekek fejleszthetőségét, az óvoda személyi és tárgyi feltételrendszerét, valamint a szülők elvárásait.

       

      Óvodánk arculata:

      A természeti környezet megismerése és védelme

      Óvodánk belső udvarral rendelkezik, amely a gyermekek mozgáskészségeinek fejlesztését és fizikai erőnlétük növekedését szolgálja. Az óvodaudvar biztosítja a természetismereti tevékenységek megvalósítását közvetlen megfigyelés által, valamint gyakorlati tevékenységeken keresztül a munkajellegű tevékenységekhez való pozitív hozzáállás kialakítását( gereblyézés,virágültetés, öntözés, söprögetés). Az óvoda elhelyezkedése lehetővé teszi a turisztikai séták megvalósítását a közeli természeti környezetbe. A természettel való mindennapos kapcsolat által kialakítjuk a gyermekekben a természet iránti pozitív hozzáállást. A természet szeretetére és védelmére neveljük őket, tudatosítva, hogy az ember és a természet közötti kapocs elválaszthatatlan egymástól.

       A proszociális viselkedés fejlesztése

      Családias típusú óvoda vagyunk,melyben a csoportok összetétele heterogén. Ez az  összetétel különleges értéket teremt a mindennapi oktató-nevelő munka során. A vegyes életkorú közösség természetes közeget biztosít a kölcsönös segítségnyújtáshoz és a tapasztalatcseréhez. A gyermekek így folyamatosan tanulnak egymástól, és olyan társas helyzetekbe kerülnek, amelyek hatékonyan támogatják a szociális kompetenciák fejlődését. Ennek köszönhetően a proszociális viselkedésmódok idővel mélyen beépülnek a személyiségükbe. .

       A kommunikációs kompetenciák fejlesztése és az anyanyelv iránti szeretet ápolása

      A mesehallgatás sokoldalúan támogatja az óvodások fejlődését: gazdagítja érzelmi világukat, fejleszti önkifejezésüket, és segít az alapvető erkölcsi értékek megértésében. Az óvodáskor végére elvárt anyanyelvi és kommunikációs kompetenciák – beleértve az írás-olvasás előkészítését – fejlesztésére csoportszobáinkban saját gyermekkönyvtárat és bábsarkot hoztunk létre. Mindennapjainkat a mesehallgatás, képeskönyvek és mesekönyvek lapozása, mesék dramatizálása és az innovatív módszerek határozzák meg, amelyek közelebb hozzák a gyermekekhez az anyanyelv értékeit. Éves tervünk szerves részét képezik emellett a kiállítások és könyvtárlátogatások. Interaktív mesedélelőttökkel és bábjátékokkal is színesítjük óvodásaink életét.

      A népi kultúra segítségével- népzene, néptánc, népmese, mondák, szokások, faluház látogatások- betekintést nyerhetnek elődeink életébe is.

      Az egészséges életmód kialakítása

      A teljes testi-lelki egészség megőrzésére irányuló egészséges életmód kialakítása egy kora gyermekkortól tartó tanulási folyamat. Magában foglalja a helyes szokásrendszer és viselkedésminták rögzítését, valamint az egészségtudatos ismeretátadást. A családi neveléssel szoros egységben, az óvodában is tudatosan kell formálni.

      Az egészséges életmódra nevelést az egészséges táplálkozás( tejprogram, gyümölcsprogram), a rendszeres mozgás és a pszichés jóllét kölcsönös interakciójaként értelmezzük.

      Oktató-nevelő tevékenységeink az egészségvédelmi szabályok elsajátítására és gyakorlati alkalmazására irányulnak. Mindezt játékos formában, szituációs játékok  útján valósítjuk meg.

       

      3 Végzettségi szint

      Az óvodai oktatást és nevelést a gyermek az óvodai oktatási program utolsó évének elvégzésével szerzi meg. A megszerzett végzettségi szintet igazoló okirat az óvodai oktatás megszerzéséről szóló tanúsítvány. Ezt az okiratot az iskolaközpont igazgatója és az óvoda igazgatóhelyettese  kizárólag azon gyermek részére állítja ki, aki elvégezte az óvodai nevelési program utolsó évét.

       

      4 A óvodai képzés időtartama és az oktatás-nevelés formái

      A gyermek óvodai jogviszonyának időtartama általában 1-4 év. Ez a törvényes képviselő döntésétől és az óvoda befogadóképességétől függ.

      Az óvodai nevelés az alábbi formákban valósul meg:

      • Egész napos, többéves óvodai nevelés formájában,
      • A szülők kérésére félnapos nevelés formájában, napi négy órában, a délelőtti időszakban.

      Az óvodába felvehetők sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek – egészségügyi korlátozottak, szociálisan hátrányos helyzetűek, valamint tehetséges gyermekek – azzal a feltétellel, hogy ezek a gyermekek nyilván vannak tartva a pedagógiai szakszolgálat és prevenciós központ rendszerében, és biztosítottak számukra a megfelelő oktatási-nevelési feltételek. Az SNI-s gyermekek nevelése és oktatása egyéni fejlesztési terv (egyéni nevelési-oktatási program) alapján történik. A tanterv a mindenkori tehetség kibontakoztatásához igazodik.

       

      A kötelező óvodai nevelés egy tanévig tart. Ha azonban a gyermek a hatodik életéve betöltése után nem érte el az iskolai érettséget, az óvoda igazgatónője dönt a kötelező óvodai nevelés folytatásáról az illetékes pedagógiai szakszolgálat és prevenciós központ írásos beleegyezése, a gyermekorvos írásos beleegyezése, valamint a törvényes képviselő vagy az intézményi képviselő tájékoztatott beleegyezése alapján. Ha a gyermek a kötelező óvodai nevelés folytatása után sem érte el az iskolai érettséget, legkésőbb az azt követő szeptember 1-jén kezdi meg a kötelező iskolalátogatást az alapiskolában, hogy a gyermek betöltötte a hetedik életévét.Az óvodai nevelést és oktatást a napi tevékenységek alábbi formáin keresztül valósítjuk meg:Játékok és a gyermekek által választott tevékenységek

      • Egészségügyi tornagyakorlatok
      • Oktatási tevékenység,
      • Levegőzés (szabadban való tartózkodás),
      • Az életmódot biztosító tevékenységek (személyi higiénia, étkezés, pihenés).

      Az oktatási tevékenységet önálló szervezeti egységként vagy más napi tevékenységek részeként iktatjuk be. Az oktatási tevékenység az alábbi formákban valósul meg:

      • Gyermekcsoportban,
      • Frontálisan, az összes gyermekkel egyszerre,
      • Egyénileg.

       

      5 Oktatási program

      Az óvodai oktatási-nevelési pedagógiai program helyi tantervét az Óvodai Nevelés Állami Oktatási Programjának műveltségi területeihez tartozó teljesítmény- és tartalomkövetelmények (vzdelávacie štandardy) alkotják.

      Az oktató-nevelő tevékenység tervezése két szinten történik – intézményi (óvodai) és osztályszinten.

      Az első (óvodai) szint az egész óvodára kiterjed. Ez a szint tíz tartalmi egységet határoz meg, amelyek az évszakokhoz és az ünnepekhez igazodnak. Minden tartalmi egység egy hónapos időtartamra szól, és mindegyik magában foglalja a tartalmi egység fő témáját (mesét) valamint annak négy altémáját, amelyek a hónap egyes heteire vonatkoznak. Az egyes tartalmi egységek tartalmazzák az altémákat az adott hónapra javasolt sorrend megjelölésével. A javasolt sorrend az adott osztály óvónőinek mérlegelése és megegyezése alapján módosítható. A tartalmi egységek altémáival legalább egy hétig foglalkozunk. Az altémák összefüggő támpontot nyújtanak a konkrét oktatási tartalom strukturálásához, ugyanakkor figyelembe veszik a gyermekekkel végzett tevékenységek észszerű, szituatív kontextusát(valósághoz kapcsolódó) is egy adott időszakon belül. Az egyes altémák az adott osztály óvónőinek igényei szerint összevonhatók, vagy a tervezett tevékenységek anyagi-technikai feltételeinek biztosítása miatt a sorrendjük tetszőlegesen módosítható. A tíz tartalmi egység, azok témáinak és altémáinak meghatározása, az oktató-nevelő tevékenység ajánlott stratégiái és módszerei, az ajánlott oktatási források és az értékelő eszközök az óvoda belső dokumentumában találhatók.

      A tervezés második szintje az egyes osztályok szintjén valósul meg. A tervezés írásos formában, egyhetes időtartamra történik. Az oktató-nevelő tevékenység terveinek formai arculatát a pedagógusok egymás közötti egyeztetés után, a pedagógiai tanácson határozzák meg. A tervezés során figyelembe veszik az adott osztályban lévő gyermekek érdeklődését, szükségleteit és egyéni sajátosságait. A tervezésnél előfordulhat a műveltségi területek vagy a teljesítménykövetelmények átfedése, ezért ezek az év során többször is megjelenhetnek a tervezésben.

      • Az egészségügyi tornához hetente egy teljesítménykövetelményt határoznak meg, az egészségügyi torna konkrét struktúrája az egyes osztályok belső dokumentumának részét képezi.
      • A konkrét hétre szóló tevékenységek tervezésekor az óvónők az óvodai nevelés állami oktatási programjából választják ki a teljesítménykövetelményeket, amelyeket az adott gyermekcsoport képességeihez igazítanak. A teljesítménykövetelményeket – tágabb megfogalmazásuk esetén – feloszthatják, de logikusan integrált egységekké is összevonhatják. A tervezés keretében tehát rendszerint megtörténik a műveltségi területek összekapcsolása, illetve a különböző műveltségi területekről származó teljesítménykövetelmények integrálása.
      • Azokat a teljesítménykövetelményeket, amelyek természetes szocializációs helyzetekben, hosszabb időszak alatt valósulnak meg, nem tervezik be konkrét tevékenységekként.
      • Az oktató-nevelő tevékenység előkészítése és tervezése megköveteli az óvónők kölcsönös együttműködését a konkrét osztályban, de az egész óvodában is
      • Az oktató-nevelő tevékenység tervezésekor az óvónő az óvoda nevelési-oktatási irányvonalából és céljaiból indul ki.
      • A tervezés során az óvónő mindig a kevésbé igényestől a nagyobb kihívást jelentő felé halad, a gyermekek aktuális fejlettségi szintjének ismeretére épít, tiszteletben tartja természetes variabilitásukat (sokszínűségüket) és szociokulturális környezetüket, valamint a pedagógiai elveket.
      • Az oktató-nevelő tevékenység tervezésekor az óvónő megfelelő módszereket, stratégiákat, oktatási forrásokat, formákat és eszközöket választ a tervezett tevékenységéhez. Ezek kiválasztása és alkalmazása minden pedagógus joga.
      • Az adott hétre vonatkozó oktatási-nevelési tervet a délelőtti műszakban dolgozó óvónő a délutáni műszakos kolléganője számára is elkészíti.
      • Az oktató-nevelő tevékenységi terv tartalma teljes mértékben az egyes óvónők kompetenciájába tartozik.
      • Az oktató-nevelő tevékenység terveit kizárólag az intézmény igazgatója ellenőrizheti, az óvoda pedagógiai munkatársai pedig betekinthetnek azokba.
      • A nyári szünet ideje alatt az óvodai oktató-nevelő tevékenységet a gyermekek szabad játéka és játékos tevékenységei formájában tervezik és valósítják meg.

      Folyamatosan teljesítendő teljesítménykövetelmények

      Ezek teljesítéséhez nem szükséges célzott oktatási tevékenységeket tervezni, mivel a gyermekeket az egész tanév során, természetes helyzetekben vezetjük ezek elérésére.

      Nyelv és kommunikáció

      • Aktívan és spontán módon beszédkapcsolatot kezdeményez más személyekkel – gyermekekkel és felnőttekkel.
      • Reagál a nem verbális jelzésekre (gesztusok, mimika), fenntartja a szemkontaktust, a beszéd hangerejét a helyzethez igazítja.
      • A nyelvhasználatot a szociális helyzetekhez és kapcsolatokhoz igazítja.
      • Ismeri és betartja a párbeszéd vezetésének alapvető szabályait.
      • Helyesen, tisztán és folyamatosan ejti ki az összes hangot és hangcsoportot.
      • Nyelvtanilag helyesen fogalmaz meg egyszerű bővített mondatokat és összetett mondatokat.
      • Megérti a nyelv irodalmi/köznyelvi formáját.
      • Rajzolás és grafomotoros tevékenységek során egyenesen ül, a szem távolsága az alátéttől megfelelő.
      • Rajzolás és grafomotoros tevékenységek során helyesen fogja a ceruzát, és megfelelő erősségű nyomást fejt ki a papírra.

      Ember és természet

      • Beszél az ismert környezet természeti adottságairól.
      • Tudatosítja a természetben végbemenő változásokat az év során.

       

      Ember és társadalom

      • Leírja a napirendet.
      • Folyamatosan beszél a hobbijairól és a kötelességeiről.
      • Helyesen használja a tegnap, ma, holnap fogalmakat.
      • Tudja, hány éves, ismeri az évszakot, esetleg a születési hónapját is.
      • Alapszinten orientálódik a nap, a hét, a hónap és az év időbeli kapcsolataiban.
      • Ismeri a közúti közlekedéssel kapcsolatos veszélyeket.
      • Ismeri és betartja a közúti közlekedés résztvevőire vonatkozó alapvető gyalogos szabályokat.
      • Megnevezi a szűkebb család tagjait, azonosítja a rokoni kapcsolatokat a szűkebb családban.
      • Bemutatkozik a gyermekeknek és felnőtteknek, nevükön szólítja az osztálytársait, ismeri az osztályban tanító óvónők nevét.
      • Megfelelő szociális kapcsolatot (verbális és nem verbális) létesít más személyekkel – gyermekekkel és felnőttekkel.
      • Az aktuális helyzetnek megfelelő üdvözlési formát választ, és a helyzethez mérten fogadja a köszönést.
      • Az aktuális helyzetnek megfelelően használja a kérést, a köszönetet és a bocsánatkérést.
      • Betartja a társadalmilag elfogadott viselkedés megbeszélt szabályait.
      • Figyelmesen és tisztelettudóan viselkedik a gyermekekkel és a felnőttekkel szemben.
      • Azonosítja a pozitív és negatív emberi tulajdonságokat.
      • Társadalmilag elfogadott módon reagál az érzelmek (pozitív és negatív) aktuális megnyilvánulásaira.
      • Leírja az aktuális érzelmeket.
      • A párbeszéd során képes meghallgatni másokat (gyermekeket és felnőtteket).
      • Segítséget kér, ha a helyzet megkívánja, és megköszöni a másoktól kapott segítséget.
      • Segítséget nyújt másoknak.
      • Megajándékoz másokat.
      • Megosztja a dolgait.
      • Értékeli a jó cselekedeteket.
      • A játékban vagy tevékenységben társadalmilag elfogadott módon érvényesíti magát.
      • Erőszakmentesen oldja meg a konfliktusokat.
      • Elutasítja a helytelen viselkedést.
      • Elutasítja az ismeretlen személyekkel való kapcsolatfelvételt.
      • Alapszinten tudatosítja viselkedésének következményeit.

      Ember és a munka világa

      • Kisméretű tárgyakkal és különböző anyagokkal manipulál.
      • Használja a mindennapi használati tárgyakat a háztartásban, valamint az alapvető munkaeszközöket a műhelyben vagy a kertben.

      Egészség és mozgás

      • Helyes a testtartása állás és ülés közben.
      • Elsajátította az alapvető higiéniai szokásokat (vécé és vécépapír használata, kézmosás vécéhasználat után, kézmosás étkezés előtt és ha piszkos lett a keze, stb.).
      • Birtokában van az alapvető önkiszolgáló tevékenységeknek.
      • Aktívan részt vesz az étkezések előkészítésében (tízórai, ebéd, uzsonna), használja az evőeszközöket és ügyel a tisztaságra az étkezés során.
      • Rendet tart a környezetében.
      • Utasításra végrehajtja az alábbi alapvető testhelyzeteket és tartásokat: állás, guggolás, térdelés, ülés, fekvés.
      • Uralja a helyes járás- és futástechnikát.

       

      6 Oktatási nyelv

      Az óvodánk oktató – nevelő tevékenységének nyelve a magyar nyelv.

       

      7 A gyermekek értékelése

      Óvodánkban a gyermekek nevelési-oktatási eredményei értékelésének célja, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogyan halad a gyermek a fejlődésben, jól érzi-e magát és gyarapszik-e az óvodában, miben lépett előre, és mik a hiányosságai. Az értékelés a gyermek óvodába való első belépésétől kezdve évente egyszer történik, és mindkét pedagógus részt vesz benne.

      Minden gyermeknek saját portfóliója van, amelybe bejegyzésre kerülnek a gyermek alapadatai, az óvodai környezethez való alkalmazkodás (adaptáció) folyamata, a szociális megnyilvánulások és a társas kommunikáció, a teljes egészségi állapotára vonatkozó információk, a nagymozgások és a finommotorika, valamint a kognitív (értelmi) és nonkognitív szintek.

      Az értékelés a nevelési-oktatási folyamat során kötetlenül és spontán módon zajlik, hogy a gyermek ne érezze magát vizsgálat vagy értékelés alatt, és így a viselkedése természetes maradjon. A diagnosztikus értékelés fontos kritérium a gyermek iskolaérettségének megítéléséhez, mivel ez a viselkedésének és fejlődésének a teljes óvodai tartózkodása alatti dokumentációja.

      8. A gyermekek támogatási rendszere az inkluzív oktatás elvei alapján

      Óvodánk az inkluzív (befogadó) szemléleten keresztül minden gyermek számára egyenlő esélyeket biztosít. Az oktatási folyamatot úgy tervezzük meg, hogy az tiszteletben tartsa az egyéni tempót és az egyes gyerekek fejlődési sajátosságait. Minden gyermeknek teret biztosítunk a benne rejlő lehetőségek kibontakoztatására. Mindezt módosított feladatokkal, támogató közösségi környezettel, valamint a pedagógiai asszisztenssel és az iskolai támogató csapattal való szoros együttműködéssel érjük el. Arra törekszünk, hogy az óvoda alkalmazkodjon a gyermek szükségleteihez, és ne fordítva.

      1. Pedagógiai támogatás az osztályban - alapszintű segítség

      Az óvónők a mindennapi játék és foglalkozások során figyelnek a gyerekek egyedi igényeire:

      Saját tempó: Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nem egyformán gyorsan tanulnak vagy oldanak meg feladatokat.

       

      Változatos feladatok: A játékokat és a tanulást úgy alakítjuk, hogy a lassabban haladók

      sikerélményhez jussanak, a tehetségesebbek pedig új kihívásokat kapjanak.

       

      Befogadó légkör: Olyan barátságos környezetet teremtünk, ahol a gyermekek megtanulják tisztelni és segíteni egymást.

       

      2. Egyéni támogatás - személyre szabott segítség

       

      Ha egy gyermeknek extra figyelemre van szüksége (akár elmaradás, akár kiemelkedő tehetség miatt), egyéni fejlesztést alkalmazunk:

       

      Folyamatos megfigyelés: Az óvónők rendszeresen követik a gyermek fejlődését, és célzottan segítik a gyengébb területeket (pl. nagymozgások, finommotorika, beszédkészség).

       

      Szakértői segítség: Szoros kapcsolatot ápolunk a Nevelési Tanácsadó és Prevenciós Központtal (CPP). Ha a gyermeknek speciális szakvéleménye van, az abban leírt fejlesztési javaslatokat beépítjük az óvodai mindennapjaiba.

      3. Iskolai támogató csapat

      Az intézményünk igazgatója a törvény előírásaival összhangban egy támogató csapatot hozott létre a gyermekek, szülők és pedagógusok segítésére. A támogató csapat tagjai:

      Iskolai gyógypedagógus

      Iskolai pszichológus

      Pedagógiai asszisztensek

      Nevelési-és továbbtanulási tanácsadó szakember

       

      A támogató csapat feladatai:

       

      Beszoktatás: Segítik a legkisebbek zökkenőmentes beilleszkedését az óvodai közösségbe.

      Iskolaérettség: Az óvoda vége felé felmérik a gyerekek felkészültségét, hogy magabiztosan kezdhessék el az alapiskolát.

      Közös konzultációk: Rendszeresen egyeztetnek a szülőkkel a gyermek haladásáról és a szükséges otthoni támogatásról.

      Összefogni és segíteni a befogadó oktatás fejlődését

      Beépíteni a nevelésbe a legújabb tudományos és szakmai módszereket.

      Együttműködni a nevelési tanácsadókkal és más szakemberekkel a gyerekek és a szülők támogatásában.

      Tanácsot adni  és szakmai segítséget nyújtani az óvónőknek.

      Figyelemmel kísérni a gyermekek beszoktatását, felmérni az iskolaérettséget az alapiskola előtt.

      4. Partnerség a családdal

      A támogató rendszer csak akkor működik jól, ha az óvoda és a szülők egy csapatként dolgoznak. Rendszeres beszélgetésekkel, nyílt kommunikációval és tanácsadással támogatjuk a családokat, hogy a gyermek otthon és az óvodában is ugyanazt a biztonságot és segítő figyelmet kapja meg.

      9 Az oktatás digitális átalakításának stratégiája  

      A digitális fejlesztés nálunk azt jelenti, hogy az okoseszközöket okosan, átgondoltan és a gyerekek életkorához igazítva építjük be a mindennapokba. Célunk, hogy a gyerekek megértsék a digitális világot, és megtanulják felelősséggel használni azt. Mindezt játékon, közös felfedezéseken és kreatív feladatokon keresztül érjük el.

      Alapelveink: A technológia nálunk csak segítség a tanulásban. Nem helyettesíti a mozgást, a valódi tapasztalatokat és a közös játékot. Szigorúan figyelünk a képernyő előtti és a szabadidős tevékenységek egészséges egyensúlyára, hogy védjük a gyermekek egészségét.

      Közös munka az óvodában: A digitális fejlődés az egész óvodát érinti. Új módszereket vezetünk be, támogatjuk a gyerekek aktív részvételét, és biztonságos online környezetet teremtünk. Csak olyan eszközöket választunk, amelyek valóban értékesek a gyermekek fejlődése szempontjából.

      Óvónők felkészülése: Folyamatosan képezzük a pedagógusainkat és a munkatársainkat. Fontos, hogy az óvónők magabiztosan válasszák ki a legjobb programokat, biztonságosan kezeljék azokat, és jó példát mutassanak a gyerekeknek a technológia használatában. A technológiát átgondoltan használják: nálunk az okoseszköz sosem helyettesíti a játékot, hanem színesebbé teszi a gyerekek tanulását. Figyeljenek arra, hogy a mozgás és s természetes fejlődés maradjon az első helyen.

      Figyelem minden gyerekre: A digitális eszközöket úgy használjuk, hogy azok minden gyermek egyéni tempójához és szükségleteihez igazodjanak. Segítünk abban, hogy a technológia egyenlő esélyeket biztosítson, és senki se maradjon ki a közös tanulásból.

      Célok és ellenőrzés: Világos és elérhető célokat tűzünk ki magunk elé. A fejlődést folyamatosan ellenőrizzük, és az óvoda digitális működését mindig a legújabb szakmai javaslatokhoz alakítjuk.

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

      1.sz. melléklet: Heti témakörök

       

      Témák	Heti témák
      Szeptember   „Pöttyös Panni”	Újra az óvodában-napirend és szabályok Barátaim és én – Sünik és Mókusok Színek világa Hagyományok hete: Mihály nap – vásáros játék
      Október   „Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack”	Hagyományok hete: Népmesék világa- őszi témáról szóló népmesével való ismerkedés Itt van az ősz - gyümölcsökkel teli kosár,zöldség teli vitaminokkal Az én testem-az emberi test részei,egészséges táplálkozás Közlekedési eszközök – közlekedési szabályok Utazás a Föld körül – Nap,Hold,csillagok
      November   „Kacorkirály”	Hagyományok hete: Márton nap,háziállatok Változik a természet – az erdőben és a mezőn Erdő mező lakói-erdei állatok Évszakok
      December „A három fenyőfa”	Hagyományok hete: Mikulás Luca széke – adventi várakozás Az én családom – mindenkit szeretek - karácsony
      Január „A kis gömböc”	Téli természet-téli örömök Időkerék: nap,hét,hónap,év-Tizenkét testvér Gondoskodás az állatokról,madarakról
      Február   „A papucsszaggató királykisasszonyok”	Hagyományok hete: Medve Farsang – játszunk színházasdit Kis felfedezők Falu és város – helyi nevezetes épületek, emlékek,Szlovákiában élünk
      Március   „A kakas és a pipe”	Kedvenc könyvem-költészet, mesék és állatmesék „Az én hazám”- megemlékezés márc.15.re Tavasztündér megérkezett-tavaszi zsongás Növények és élőlények a patakok,  folyók környékén – a Duna
      Április   „Az égig érő paszuly”	Hagyományok hete: Húsvét Hívogat az iskola – mesterségek hete Háziállatok – gazdasági udvar A Föld napja, magocska elültetlek Családi kör-anyukám mosolya
      Május   „A só”	Madarak és fák napja Bogárkák a réten Szabadon élő és állatkerti állatok Hagyományok hete: Pünkösd
      Június   „A rózsát nevető királykisasszony”	Gyermeki örömök hete-nem vagyunk egyformák Mese,mese mátka Gyűjtsünk kincseket – kő, föld,homok Nyári örömök, mezei virágok Ballagás és évzáró

      2. számú melléklet:Tartalmi egységek és a témakörök jellemzése

       

      Szeptember – Pöttyös Panni
      	Barátaim és én, óvodás vagyok Otthon és az óvodában- tárgyak körülöttünk Egy napom az óvodában-napiren és szabályok Hagyományok hete: Mihály nap – vásáros játék
      Jellemzés:	Ezen téma alapját olyan tevékenységek és helyzetek alkotják melyben a gyerekek érzékelik önmagukat, felismerik a társaikkal való kapcsolat fontosságát és a felnőttekkel való kapcsolat kialakításának jelentőségét, megismerkednek az óvodával és a környezetével. A gyerkekkel közösen kialakítjuk a csoporton belül működő szabályrendszert, mely érinti a viselkedést és a kommunikációt, mely meghatározó lesz az óvodában töltött idő alatt. A gyerekek ezen a témakörön belül megtanulnak tájékozódni az időben, megismerik a napszakok elnevezését, tapasztalatok alapján leírják az egyes tevékenységeket. A hagyományok hetén a gyerekek megismerkednek a falunk régi szokásaival, régen használt tárgyak, ruhaneműk neveivel, látogatást tesznek a helyi falumúzeumba.
      A nevelő – oktató munka stratégiái:	A gyermekek fogadása az óvodában, a gyerekek adaptációja az új helyzethez, grafomotorikai gyakorlatok, mozgásos és relaxációs gyakorlatok, beszélgetés, rajzolás, feladatlapok, szerepjátékok, konstrukciós játékok, versek elsajátítása és gyakorlása, nyírás, modellezés, zenés – mozgásos játékok, ének, mesehallgatás, szabdban való tevékenységek
      Segédeszközök:	Képzőművészeti eszközök, didaktikai eszközök, gyermekirodalom, képek, építőjátékok, autók, könyvek, gyurma, olló, ragasztó, ceruzák, PC, IT, enciklopédiák, mindennapi használati tárgyak
      Módszerek és eszközök a nevelő – oktató munka értékeléséhez:	A gyermekek alkotásai, reggeli beszélgetőkör, megfigyelés, versek, dalok ismétlése

       

       

       

       

       

       

       

      Október – Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
      	Hagyományok hete: Népmesék világa- őszi témáról szóló népmesével való ismerkedés Itt van az ősz - gyümölcsökkel teli kosár,zöldség teli vitaminokkal Az én testem-az emberi test részei,egészséges táplálkozás Közlekedése eszközök – közlekedési szabályok Utazás a Föld körül – Nap,Hold,csillagok
      Jellemzés:	A hónap témáinak alapja az ősz. Sokféle tevékenység által a gyermekek felfedezik az őszi természet szépségét és sokszínűségét. Nem csak a környezet színeivel foglalkozik, de a természetben bekövetkező változásokkal ( időjárás, növények és állatokra gyakorolt hatás )is. A gyermekek közvetlen tapasztalataikat felhasználhatják a különböző képzőművészeti és munkatevékenység során. A gyermekek tapasztalataikat megfigyeléssel praktikus tevékenységekkel, felfedezéssel, élményszerű tanulással szerzik. A gyermekeknek lehetősége nyílik őszi munkatevékenységek kipróbálására mint pl. a betakarítás. A séták során őszanyó kosara megtelik gesztenyével, dióval, csipkebogyóval, tobozokkal és más termésekkel, ezzel is megismerve az őket körülvevő természetet. Az ősz folyamán programot szervezünk falunk idős polgáraival is.A témakör illetve a heti témák célja a gyermekek egészégtudatosságának megalapozása, az egészséges életmód  és egészségmegőrzés kialakításához szükséges kompetenciák fejlesztése. Az egyes tevékenységek  által ( megfigyelés kísérletezés, szerpjátékok, előadások ) a gyermekek felfedezik a testüket megértik annak működését. Az emberi test témakörére ráépül az egészséges életmód kialakítása is. A gyermekekben megszilárdulnak illetve bővülnek az ismeretek a saját testükről való gondoskodás, egészségmegőrzés. A késő őszi időszakban gyermekeink megismerkednek a közlekedési eszközökkel illetve néhány különleges jármű (mentő, tűzoltó, rendőr ) jelentőségével. A séták során elsajátítják a közlekedés szabályait, megtanulják a közlkedési táblák jelentését.
      A nevelő  - oktató munka stratégiái:	Mozgásos – relaxációs gyakorlatok, grafomotorika, rajzolás, festés, ragasztás, szavakkal való munka, modellezés, játék a színekkel, versek gyakorlása és előadása, kísérletezés a színekkel, nyírás, megfigyelés, zenés – mozgásos játékok, ének, mesehallgatás, konstrukciós játék pexeso, képolvasás, IKT, számítógépes tevékenység
      Segédeszközök:	Építőjátékok, gyermek enciklopédiák, feladatlapok, gyümölcsök, zöldségek, képzőművészeti eszközök, könyvek, írószerek, olló, ragasztó gyurma, PC, IT
      Módszerek és eszközök a nevelő – oktató munka értékeléséhez:	Gyermeki alkotások, feladatlapok, elemzés, megfigyelés

       

       

       

      November – Kacor király
      	Hagyományok hete: Márton nap,háziállatok Változik a természet – az erdőben és a mezőn Erdő mező lakói-erdei állatok Évszakok
      Jellemzés:	Az erdei hetek segítségével a gyerekekhez közelebb hozzuk az erdők állat és novényvilágát. A megszerzett tapasztalatokat a gyerekek elmélyíthetik praktikus tevékenységeken keresztül. A megfigyeléseik során megismerik az erdők jelentőségét és az állat és növényvilágról való gondoskodást. Vadászok előadásai által megismerkednek az erdei állatok életmódjával, a vadászok munkájával, megtekinthetik a vadásztrófeákat.
      A nevelő – oktató munka stratégiái:	Mozgásos – relaxációs gyakorlatok , rajzolás,festés, modellezés, zenés – mozgásos játékok, versek tanulása, előadása, mesehallgatás, ének, képolvasás, természetes anyagok gyűjtése, grafomotorika, PC – val való munka, dramatizálás, edukációs tevékenység, nyírás
      Segédeszközök:	Didaktikai eszközök, gyermekirodalom, képanyag, képzőművészeti eszközök, feladatlapok, PC, IT
      Módszerek és eszközök a nevelő – oktató munka értékeléséhez:	Feladatok és gyermeki alkotások elemzése, beszélgetés, vita, gyermekek munkáinak eredménye, megfigyelés, diagnosztikai feljegyzések

       

       

               

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

      December – A három fenyőfa
      	Hagyományok hete: Mikulás Luca széke – adventi várakozás Az én családom – mindenkit szeretek - karácsony
      Jellemzés:	A témakör célja hogy közösen éljük át a karácsonyi ünnepkör hagyományait. A gyerekek érzelmileg ráhangolódnak az ádventi időszakra. Beszélgetéssel, szemléltetéssel ismereteket szereznek a karácsonyi ünnepkör ( Mikulás, Luca, Szenteste, Karácsony ) hagyományaival, melyek a régiónkat érintik. Mikulásra kis előadással készülnek, feldíszítik az óvodát, a fenyőfát, mézeskalácsot sütnek, karácsonyi történeteket hallgatnak, ünnepi dalokat énekelnek, levelet írnaka Jézuskának. A családi karácsonyok felelevenítésével kifejezik érzéseiket az ünnepekkel kapcsolatban. Az ünnephez kapcsolódó tevékenységek megerősítik az összetartozás érzését és lehetővé teszik az ünnep örömteli átélését.
      A nevelő – oktató munka stratégiái:	Rajzolás, festés, modellezés, zenés – mozgásos játékok, versek tanulása és előadása, mesehallgatás, ének, képolvasás, természetes anyagok gyűjtése, grafomotorika, dramatizálás, edukációs tevékenység, nyírás, ragasztás, mézeskalács sütés, képek nézegetése, konstrukciós játékok, feladatlapok, díszítés, beszélgetés
      Segédeszközök:	Építőjátékok, gyermek enciklopédiák, feladatlapok képzőművészeti eszközök, ollóo, gyurma, PC, IT
      Módszerek és eszközök a nevelő – oktató munka értékeléséhez:	Gyermekek munkái, feladatlapok, feladatelemzés, megfigyelés

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

       

      Január – A kis gömböc
      	Téli természet-téli örömök Időkerék: nap,hét,hónap,év-Tizenkét testvér Gondoskodás az állatokról,madarakról
      Jellemzés:	A témakör tartalmazza a négy vándor témát is, mely során a gyermekek bővítik ismereteiket az időjárás változásairól, az évszakok váltakozásáról. Közzéppontjában a természeti jelenségek felfedezése áll. Ezt a témát egészíti ki az öltözködés, mellyel a gyermekek megismerkednek az öltözékekkel és játékos formában sajátítják el az öltözködést.Az utolsó témahét a gyermekek állatokkal és madarakkal kapcsolatos ismereteit gazdagítja, főként a megértést, miért fontos télen az emberek gondoskodása a szabadon élő állatokról.Megismerkednek az erdész és a vadász foglalkozásokkal, kötelességeikkel.
      Az oktató – nevelő munka stratégiái:	Mozgásos – relaxációs gyakorlatok grafomotorika, rajzolás, festés, ragasztás, játék a szavakkal, modellezés, játék a színekkel, versek dalok elsajátítása, gyakorlása, mesehallgatás, konstrukciós játékok, pexeso, képes olvasás, emberi alak rajzolása, számítógépes ismeretek bővítése
      Segédeszközök:	Építőjátékok, gyermeki enciklopédiák, feladatlapok és munkafüzetek képzőművészeti eszközök, könyvek, színes ceruzák kréták, ollók, ragasztó, gyurma, PC,
      Módszerek és eszközök az oktató – nevelő munka értékeléséhez:	Gyermeki alkotások, feladatlapok, feladatok és alkotások elemzése, megfigyelés

       

       

       

       

       

       

       

       

      Február – A papucsszaggató királykisasszonyok
      	Hagyományok hete: Medve Farsang – játszunk színházasdit Kis felfedezők Falu és város – helyi nevezetes épületek, emlékek,Szlovákiában élünk
      Jellemzés:	Ebben a témakörben a gyermekek átélik a farsangra való örömteli készülődés időszakát. Megismerkednek a farsangi időszak szokásaival. Gyakorlati kísérletezés során a gyermekek ismereteket szereznek az őket körülvevő világról, annak tulajdonságairól, működéséről, sokszínűségéről. A falu és város téma a gyermekek közvetlen környezetének megismerésére irányul. A természeti környezet, a kultúrtörténeti emlékek és a községben található nevezetes épületek megfigyelésével lakóhelyük iránti pozitív viszonyt igyekszünk kialakítani. Megismerkednek az tágabb régiójukkal, megtanulják országuk nevét, fővárosát, állami jelképekkel ismerkednek és történelmi és természeti emlékekkel
      Az oktató – nevelő munka stratégiái:	Rajzolás, festés, modellezés , zenés – mozgásos játékok, versek dalok elsajátítása, gyakorlása, történetek hallgatása, mesehallgatás, konstrukciós játékok, ragasztás, grafomotorika, képek nézegetése, feladatlapok, kifestők, szerepjátékok
      Segédeszközök:	Építőjátékok, gyermeki enciklopédiák, feladatlapok és munkafüzetek képzőművészeti eszközök, könyvek, színes ceruzák kréták, ollók, ragasztó, gyurma, PC…
      Módszerek és eszközök az oktató – nevelő munka értékeléséhez:	Gyermeki alkotások, feladatlapok, feladatok és alkotások elemzése, megfigyelés, diagnosztikai feljegyzések

       

       

       

       

       

       

      Március – A kakas és a pipe
      	Kedvenc könyvem-költészet, mesék és állatmesék „Az én hazám”- megemlékezés márc.15.re Tavasztündér megérkezett-tavaszi zsongás Növények és élőlények a patakok,  folyók környékén – a Duna
      Jellemzés	A tartalmi és rész célja a gyermekekben kialakítani a könyvekhez való pozitív viszonyt, megismertetni őket a könyvek sokszínűségével. Megismerkednek a különböző irodalmi műfajokkal megismerkednek a legismertebb mesegyűjteményekkel. A gyermekek lehetőséget kapnak kedvenc könyvük elhozatalára saját könyvecske kialakítására, könyvtárral való megismerkedésre. Megtanulnak bánni a könyvekkel. A természeti hetek alkalmával újabb lehetőség nyílikma gyermekek számára, hogy bővítsék ismereteiket az állat és növényvilág valamint a természet változásaival kapcsolatban. Igyekszünk kialakítani bennük az élő és élettelen természet iránti pozitív érzést. A tevékenységek során igyekszünk a gyermekeknél kialakítani a megszerzett ismeretek hatékony rendszerezését. Fontos, hogy a gyermekek megtanulják a természet jelentőségét mind az ember, mind az állat és növények számára.
      Az oktató – nevelő munka stratégiái:	Mozgásos – relaxációs gyakorlatok, grafomotorika, rajzolás, festés, ragasztás, modellezés, játék a szavakkal, játék a színekkel, versek dalok elsajátítása, színekkel való kísérletezés, nyírás, megfigyelés, zenés – mozgásos játékok, mesehallgatás, konstrukciós játékok, pexeso, képes olvasás. Számítógépes munka
      Segédeszközök:	Építőjátékok, gyermeki enciklopédiák, feladatlapok és munkafüzetek képzőművészeti eszközök, könyvek, színes ceruzák kréták, ollók, ragasztó, gyurma, PC…
      Módszerek és eszközök az oktató – nevelő munka értékeléséhez:	Gyermeki alkotások, feladatlapok, feladatok és alkotások elemzése, megfigyelés

       

       

      Április – Az égig érő paszuly
      	Hagyományok hete: Húsvét Hívogat az iskola – mesterségek hete Háziállatok – gazdasági udvar A Föld napja, magocska elültetlek Családi kör-anyukám mosolya
      Jellemzés:	E hónapban a gyermekek különböző edukációs és játékos tevékenységek által ismerteket szereznek földünk jelentőségéről, megóvásának fontosságáról.A hívogat az iskola betekintést nyújt az iskola világába, a nagycsoportosokra váró feladatokba. Ebben az időszakban szoros az együttműködés az iskola, óvoda és a szülők között. A gyerkek a már meglévő ismereteiket, tapasztalataikat ötvözik a gyakorlati tevékenységekkel, megfigyeléssel a gyermekek megtapasztalják az állatokról való gondoskodást, felfogják a jelentőségét az ember számára. Gazgadásba való kilátogatás során személyesen szereznek tapasztalatot az állattartásról. A tavasz ünnepei közül megismerkednek a húsvéti ünnepkör helyi szokásaival, mely szerves része kultúránknak. E hónapban a gyerekek megismerkednek a család felépítésével, jelentőségével, a családtagok funkcióival, főként az édesanyára fókuszálva. Célunk hogy a kommunikáció eszközeit használva ösztönözzük a gyerekeket gondolataik, érzelmeik kinyilatkoztatására, beszélgetésre, párbeszéd kialakítására. Ezen keresztül a gyermekek kifejezhetik az édesanyához fűződő érzelmeiket, kapcsolatukat, melyeket beépítünk az anyák napi tevékenységekbe is.
      Az oktató – nevelő munka stratégiái:	Játék és játékos tevékenységek,megfigyelés, dramatizáció, képzőművészeti és munka jellegű tevékenységek, nyírás, könyvek nézegetése, mozgásos játékok, dalok, versek gyakorlása, számítógépes munka, grafomotorika, számolás, hozzárendelés, osztályozás, leírás, beszélgetés, vita, konstrukciós játékok, pexeso, társasjáték, feladatlapok
      Segédeszközök:	Pc, edukációs programok, CD, képzőművészeti eszközök, grafikai eszközök, szerszámok, képek
      Módszerek és eszközök az oktató – nevelő munka értékeléséhez:	Gyermeki alkotások, feladatlapok, feladatok és alkotások elemzése, megfigyelés, diagnosztikai feljegyzések, beszélgetés, vita

       

       

      Május – A só
      	Madarak és fák napja Bogárkák a réten Szabadon élő és állatkerti állatok Hagyományok hete: Pünkösd
      Jellemzés	A hónap során a gyermekek megismerkednek a világ más tájain élő állatokkal, melyeket az állatkertben tudnak megnézni. Tapasztalatokat gyűjthetnek az életmódjukról, lakóhelyükről, kinézetükről. E hónap remek lehetőséget biztosít a hagyományok megismerésére is. Népi dalok, mondókák, játékok mesék segítségével elrepülünk elődeink korába. Megismerkednek a pünkösd hagyományaival., feleleveníthetik azt. A feléledt természet pedig remek lehetőséget biztosít az állatvilág – azon belül is a madarak és bogarak megismerésére, tapasztalatgyűjtésre.
      Az oktató – nevelő munka stratégiái:	A természet megfigyelése, dramatizáció, képzőművészeti és munka jellegű tevékenységek, nyírás, könyvek nézegetése, mozgásos játékok, dalok, versek gyakorlása, számítógépes munka, grafomotorika, számolás, hozzárendelés, osztályozás, leírás, beszélgetés,  konstrukciós játékok, pexeso, társasjáték, feladatlapok, könyvekkel való munka
      Segédeszközök:	Pc, edukációs programok, CD, , DVD, képzőművészeti eszközök, grafikai eszközök, szerszámok, képek, építőjátékok, hangszerek játékok, feladatlapok
      Módszerek és eszközök az oktató – nevelő munka értékeléséhez:	Gyermeki alkotások, feladatlapok, feladatok és alkotások elemzése, megfigyelés, diagnosztikai feljegyzések, beszélgetés, vita

       

       

       

       

       

       

      Június – A rózsát nevető királykisasszony
      	Gyermeki örömök hete-nem vagyunk egyformák Mese,mese mátka Gyűjtsünk kincseket – kő, föld,homok Nyári örömök, mezei virágok Ballagás és évzáró
      Jellemzés	A hónap további részében a gyermekek nyári örömöknek hódolhatnak, virágokat gyűjthetnek, gyűjteményt készíthetnek, mesés kalandokba keveredhetnek, nyári játékokat játszhatnak.
      Az oktató – nevelő munka stratégiái:	A természet megfigyelése, dramatizáció, képzőművészeti és munka jellegű tevékenységek, nyírás, könyvek nézegetése, mozgásos játékok, dalok, versek gyakorlása, számítógépes munka, grafomotorika, számolás, hozzárendelés, osztályozás, leírás, beszélgetés,  konstrukciós játékok, pexeso, társasjáték, feladatlapok, könyvekkel való munka
      Segédeszközök:	képzőművészeti eszközök, grafikai eszközök, szerszámok, képek, feladatlapok, pexeso, könyvek, képi anyag
      Módszerek és eszközök az oktató – nevelő munka értékeléséhez:	Gyermeki alkotások, feladatlapok, feladatok és alkotások elemzése, megfigyelés, diagnosztikai feljegyzések,

      meseerd___ovodai_program_-Dunamocs.docx

      Skolsky_vyd.program_Meseerd__.docx