1. A tanulók jogai

 

2. A tanulók kötelességei

 

3. A szülők jogai

 

4. A szülők kötelességei

 

5. Jutalmazás és az iskolarend megerősítésére irányuló intézkedések

 

6. A tanulók zaklatásának megelőzése és ügyintézése

 

7. További rendelkezések

 

8.  Befejezés

 

 

 

1. A tanuló jogai

A tanulónak joga van:

• általános műveltséget szerezni fajra, nemre, vallási hovatartozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül,
• biztonságos és nyugodt környezetben végzett munkára,
• szabadon kifejezni véleményét illedelmes, kulturált formában,
• bekapcsolódni a tanulók számára végzett versenyekbe,
• képviselni az iskolát a magasabb szintű rendezvényeken,
• tudni osztályzatát az egyes tantárgyakból, valamint betekinteni az írásbeli munkáiba,
• segítséget kérni az osztályfőnöktől, a nevelési tanácsadótól és az iskola vezetőségétől,
• amennyiben viselkedési vagy tanulási zavarokkal küszködik, a számára megfelelő tananyag és módszerek alapján művelődni,
• bekapcsolódni a szakkörök munkájába,
• a tanórák közötti szünetekre.

 

 

2. A tanulók kötelességei

 

• A tanulók 7.00 és 7.15 között érkeznek az iskolába, cipőt cserélnek és az első csengetés után felmennek az osztályukba.
• A meghatározott helyen cipőt cserélnek és váltócipőt húznak, melynek talpa olyan legyen, ami nem hagy nyomot a termek talaján. A „kinti cipőjüket” a cipős szekrénybe zárják, kabátjaikat az osztályok melletti akasztókon helyezik el.
• Rendezett külsővel járnak iskolába, tartózkodnak a kihívó haj- és körömfestéstől, valamint a másokat sértő jelek használatától.
• Taneszközeiket a tanítási óráknak megfelelően hozzák magukkal az iskolába.
• A becsengetés után az osztálytermekben tartózkodnak a számukra kijelölt helyen, figyelemmel kísérik az óra menetét, nem zavarják meg azt semmilyen más jellegű tevékenységgel (evés, WC, rágózás…), a tanító utasítási alapján dolgoznak.
• A tanítási órák közötti kisszünetekben az osztályban tartózkodnak (az első óra utáni szünetben fogyasztják el a kakaót, tejet), a nagyszünetben az ügyeletet tartó tanítók utasításai alapján vagy a folyosón, vagy az iskola udvarán, a kijelölt helyen tartózkodnak.
• Ha a tanítás a szaktanteremben valósul meg, a tanulók az illetékes tanítót a saját osztályukban, esetleg a megbeszélt helyen várják és együtt mennek át.
• A tanítás végén a tanítóval együtt hagyják el a tantermet, miután meggyőződtek arról, hogy nem hagytak rendetlenséget maguk után.
• Az ebédre járó tanulók az ebédlő folyosóján felsorakozva várják az ott ügyeletet tartó pedagógus érkezését, táskájukat és egyéb holmijukat a folyosón hagyják az arra kijelölt helyen.

 

• Ha a tanulók előre ismert okok miatt nem jöhetnek iskolába, 1 órára az adott tanítótól, 1 napra az osztályfőnöktől, több napra pedig az osztályfőnöktől kérnek engedélyt a távolmaradásra.
• Kötelesek ügyelni társaik épségére is, valamint az iskola berendezéseire. Ellenkező esetben a kárt az elkövető tanuló, vagy az osztályközösség téríti meg.
• A tanuló nemcsak az iskolában, de az iskola területén kívül is a napszaknak megfelelő köszönéssel üdvözli a felnőtteket és a diáktársait.
• Az osztályteremben a tanító vagy a látogató érkezésekor a tanulók csendes felállással köszöntik az érkezőt, s csak a megadott jelre foglalják el helyüket.

 

A hetesek kötelességei

Az osztályfőnök által kijelölt hetesek naponta:

• Száraz szivaccsal letörlik a táblát, krétát és segédeszközöket biztosítanak, az utolsó tanítási óra után vizes szivaccsal törlik le a táblát, gondoskodnak róla, hogy az osztályban rend maradjon
• Az első óra elején jelentik a hiányzókat
• Amennyiben a becsengetéstől számított 5 percen belül a tanító nem érkezik meg az órára, a hetesek megkeresik őt, illetve jelentik az igazgatóságon
• A tanórák közti szünetekben letörlik a táblát, gondozzák az osztályterem növényeit, ügyelnek a rendre, nagyszünetekben társaikkal együtt a kijelölt helyen tartózkodnak (nem maradnak az osztályban)
• Bármilyen nem szokványos esetet (verekedés, baleset, inzultálás..,) jelentik az ügyeletet teljesítő tanítónak

A tanulóknak tilos

• Az iskolába hozni épségüket és egészségüket veszélyeztető tárgyakat, alkoholt, cigarettát, drogot
• Illetlenül beszélni a tanítókkal, társaikkal, fizikai és lelki terrort alkalmazni bárkivel szemben
• Kiabálni, futkározni, dulakodni, szemetelni a folyosón és az egész iskola területén
• Figyelmüket elterelő tárgyakat behozni, s ezekkel bármilyen felvételt készíteni
• Mobiltelefont használni a tanórák alatt, szünetekben csak tanítói engedéllyel
• Az ablakon kihajolni és azon bármit is kidobni
• Az iskola berendezéseit, eszközeit, tankönyveket nem a célnak megfelelően használni, firkálni, vésni a padokra, székekre
• Képeket ragasztani a falra, bútorokra, feleslegesen firkálni krétával, illetve dobálni azt
• Amennyiben drága ékszert, értékes tárgyat, nagyobb mennyiségű pénzt hoznak az iskolába, azt a saját felelősségükre teszik.

 

 

 

 

3.  A szülők jogai

                       

A gyermekek nevelésében döntő szerepük van a szülőknek. A szülők magánéletükkel, viselkedésükkel és a társadalomhoz való viszonyukkal példát kell mutassanak a gyerekeknek. Ők felelnek a gyermekek sokoldalú fejlődéséért, állandóan és következetesen törődnek a nevelésükkel, táplálkozásukkal és úgy vezetik a tetteiket, hogy egészséges és öntudatos polgárok legyenek. A gyermek nevelésében köteles  segíteni a férj is, aki nem a gyermek szülője, viszont egy háztartásban él vele.

Szülői joga és kötelessége van mindkét szülőnek:

• az állami iskolákban az ingyenes, más, mint állami iskolákban a költségtérítéses oktatáshoz
• gyermeke diszkrimináció mentes oktatásához
• információt kapni az iskola iskolafejlesztési koncepció tervezetéről /variánsok, projektek, a diákok létszáma az osztályokban, anyagi-technológiai felszerelés, az előző iskolaév oktató-nevelő munkájának értékelése/
• az iskolaigazgató beleegyezésével gyermeke felvételéhez olyan alapiskolába, amely állandó lakhelyének iskolai körzeten kívül található
• gyermeke besorolásához és az oktató-nevelő munkában az egyéni bánásmódhoz
• gyermeke kötelező iskolalátogatásának halasztásához egy iskolaévvel 
• gyermeke kötelező iskolalátogatásának engedélyezéséhez a Szlovák Köztársaság területén kívül
• kérvényezni gyermeke levizsgáztatását, ha kétségei vannak az osztályozás helyességét illetően
• teljes és pontos információt kapni gyermeke tanulmányi eredményeiről, iskola látogatásáról
• részt venni az oktatási folyamatban az igazgatóval való megegyezés alapján
• megismerkedni az iskola belső rendjével, amely a tanuló jogait és kötelességeit szabályozza
• a panaszainak megoldására
• igazolást kérni és kapni az iskolalátogatásról, a bizonyítvány másolatáról, az étkezési jegyekről stb.

 

 

 

 

 

 

4. A szülők kötelességei

 

1. Iskolaköteles gyermekét beíratni az alapiskolába, gondoskodni arról, hogy a gyermek rendszeresen és időben járjon iskolába.
2. Bejelenteni 15 napon belül, hogy gyermeke a kötelező iskolalátogatást a Szlovák Köztársaság területén kívül teljesíti.
3. Amennyiben a tanuló hiányzik az iskolából a szülő köteles a hiányzás megkezdésének 1. napján azt tudatni az osztályfőnökkel
4. Igazolni gyermeke hiányzását felesleges halasztás nélkül, megindokolt esetekben orvosi igazolással igazolni gyermeke hiányzását. Szabálysértést követ el az a szülő, aki veszélyezteti a kiskorú oktatását és nevelését, főleg ha az adott iskalai évben a gyermek igazolatlanul mulaszt több mint 60 tanórát.
5. Hosszabb ideig, több napig tartó előre ismert okokból történő hiányzás esetén a szülő az igazgatótól kéri ki gyermekét (írásban). Az osztályfőnök maximum 2 egymást követő napra engedheti el a tanulót.
6. Ha a szülő gyermekét az iskolai klubba íratja, ügyel arra, hogy a gyermek rendszeresen járjon és időben legyen megtérítve a kötelező illeték.
7. A tanuló törvényes képviselőjének olyan feltételeket kell biztosítania a pedagógusoknak, amelyek lehetővé teszik a tanuló individuális oktatását vagy biztosítania kell a tanuló jelenlétét az oktatáson a megadott harmonogram-időrend szerint.
8. A szülő köteles bebiztosítani gyermeke számára az oktató-nevelő munkához szükséges mindennemű taneszközt.
9. Résztvenni a szülői értekezleteken, gyermeke tanulmányi előmenetele iránt érdeklődni.
10. Ha a családban ragályos betegség merül fel, a szülő köteles az igazgatónak azt jelezni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. Jutalmazás és az iskolarend megerősítésére irányuló intézkedések

1. A tanulók jutalmazásának formái

• Szóbeli dicséret – a tanítótól
• Írásbeli dicséret – a tanítótól
• Szóbeli dicséret az igazgatótól
• Írásbeli dicséret az igazgatótól
• Köszönőlevél, oklevél, tárgyi jutalom az iskolai ünnepélyeken az igazgatótól
• Újságokban és TV-ben szereplés
• Magasabb szintű kitüntetések.

 

2. Az iskolarend megerősítésére irányuló intézkedések

• Szóbeli figyelmeztetés a tanítótól
• Írásbeli figyelmeztetés a tanítótól
• Egyéni szóbeli figyelmeztetés az igazgatótól
• Egyéni szóbeli figyelmeztetés az igazgatótól az osztály, ill. iskola előtt
• Egyéni írásbeli figyelmeztetés az igazgatótól
• A magaviseleti érdemjegy lerontása
• Javaslat másik iskolába történő átsorolásra
• Javaslat javítóintézetbe történő átsorolásra.

 

3. Nevelési intézkedések
    ha a tanuló megszegi az iskolarendet:

• Az osztályfőnök beidézi a szülőt az ügy megbeszélésére
• Ismétlődő rendbontásért az igazgató idézi be a szülőt az ügy megbeszélésére, melyről jegyzőkönyv készül

Rontott magaviseleti érdemjegyet kap

• Az iskolarend súlyos megszegéséért a Pedagógiai Tanács döntése alapján
• Igazolatlan hiányzásért: 

Igazolatlan hiányzásról beszélünk, ha a törvényes képviselő a tanuló hiányzását nem megfelelő módon igazolja.
 

 

 

15-30  mulasztott tanóráért – 2-es magaviseleti érdemjegy
31-40  mulasztott tanóráért – 3- as magaviseleti érdemjegy
41       felett                         -  4- es magaviseleti érdemjegy

A javító intézkedések eredménytelensége esetén az iskola az állami hatóságokhoz továbbítja az ügyet

 

VI. A tanulók zaklatásának megelőzése és ügyintézése

Zaklatásnak minősül minden olyan megfontolt magatartási kihágás, melynek eredményeképpen a többi gyermek, vagy azok csoportja valamilyen fizikai, ill. pszichikai megfélemlítés alatt áll.

Miután tudomásunkra jut, hogy az intézményben zaklatás áldozata bármely diákunk, annak mielőbbi kivizsgálása az osztályfőnök, valamint az iskola igazgatójának felelőssége. Szükség esetén kapcsolatba kell lépni a járási pedagógiai-pszichológiai központ dolgozóival. A kivizsgált esteket figyelemmel kell tartani a továbbiakban is.

A zaklatás megelőzésének és ügyintézésének részletes kidolgozását a Melléklet1 tartalmazza.

 

Rendelkezések

1. A hiányzásról

• Szülői írásos igazolást félévente legfeljebb 3 alkalomra fogadunk el (családi okok miatt).
• Ha a tanuló 3 egymás után követő napot hiányzik az iskolából, csak orvosi igazolással lehetséges a mulasztást igazolni.

 

2. A mobiltelefonok használatáról

• A Pedagógiai Tanács döntése értelmében a tanulók a mobil telefonjaikat az iskolába érkezéskor kikapcsolják, az ügyeletes pedagógusnak átadják.
• A készülékek a nap folyamán az igazgatói irodában vannak elzárva, majd a tanulók a tanítás végeztével, az iskolából való távozáskor azt ismét magukhoz vehetik.
• Indokolt esetben a nap folyamán a készülék az iskola igazgatójától rövid időre kikérhető.

 

 

 

 

 

3. Zaklatásról

• Ha zaklatásról szerzünk tudomást, körültekintőnek kell lennünk
• Tisztázni kell az egyes szerepeket:

az áldozat, a zaklató, a külső szemlélő, a zaklató áldozatok

• Be kell vonni a gyermekek szüleit is a probléma megoldásába
• Fel kell venni a kapcsolatot a járási pedagógiai-pszichológiai központ munkatársaival.
• Megfelelő határozatok hozatala után következetes intézkedéseket kell kieszközölni.
• Részletes információkat a Melléklet1 tartalmaz.

 

Befejezés

1. Az iskola házirendje minden tanuló számára kötelező érvényű, ennek megszegését és következményeit az osztályfőnökök, az igazgató, súlyosabb esetben a Pedagógiai Tanács bírálja el.
2. Az iskola házirendje 2018. szeptember 1-jétől lép érvénybe. Tartalmát részletesen a tanulókkal az osztályfőnökök 2018. szeptember 19-én ismertetik, a szülőkkel pedig a szülői értekezleten. A házirend tudomásulvételét aláírásukkal igazolják az érintettek.
3. Amennyiben a szülők nem jelennek meg a szülői értekezleten, úgy az osztályfőnök írásos formában felhívja a szülők figyelmét arra, hogy a házirend hol és milyen formában található meg. Ennek áttanulmányozását, tudomásul vételét kéri a szülőktől.

 

 

 

Dunamocs, 2018.09.03.                                            ……………………………………

                                                                                  Mgr. Banai Tóth Enikő, iskolaigazgató

 

 

 

Základná škola s VJM – Alapiskola, Moča  946 37 Moča, Školská 417, tel. :0357789408

Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Dunamocs

 

 

A megfélemlítés és zaklatás megelőzése

és ügyintézése

 

A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának módszertani útmutatója alapján a 2006. március 28-i hatállyal kiadott 7/2006 számú rendelete értelmében, mely az iskolán belüli zaklatásról, annak megakadályozásáról szól, a 2006. április 1-jén hatályba lépett törvény értelmében fogalmazódtak meg ezen alapelvek:

 

1. A megfélemlítés, zaklatás jellemzői

 

• Zaklatás alatt értjük azon szándékot, mely következménye egy másik tanulónak  fenyegetése, megfélemlítése.
• Ez egy célzott és ismételt erőszakos cselekedet, a védtelen és magatehetetlen tanulókkal szemben.
• Különböző formákban jelentkezhet, amely hatással van a lelki és a testi épségre egyaránt.

 

2. A zaklatás alapvető jelei

 

- olyan szándék, amely a másik fél testi vagy lelki károsodáshoz vezet

- egy tanuló vagy diákcsoport agressziója

- ismételt támadások

- kiegyensúlyozatlan erőviszonyok aránya az agresszor és az áldozat között

 

3. A zaklatás jelei

 

Közvetlen forma:

• fizikai támadások
• gúnyolódó becézés
• átkozódás
• gúnyolódás
• az agresszor határozott utasítása a konkrét ügy végrehajtására az áldozat akaratával szemben,
• személyes tárgyak eltulajdonítása

Közvetett forma: - pl. követni, vagy figyelmen kívül hagyni az áldozatot.

 

4. Az iskola felelőssége

 

1. A tanítás ideje alatt és az iskola által szervezett programokon az iskola a felelős a tanulókért a 245/2008 oktatási törvény értelmében, valamint a Gyermek Jogairól szóló egyezmény és az iskola működéségéről szóló rendelet értelmében.

 

2. A felmerülő problémák kezeléséért a következő oktató-nevelő feladokat végző pedagógiai dolgozók a felelősek:

1. a tanítási folyamatot végrehajtó személyek  (pedagógusok),
2. szünetekben pedagógiai felügyeletet végzők,
3. a különféle iskolai rendezvényeken pedagógiai felügyeletet végzők   (pl. kirándulások, kulturális rendezvények, versenyek, sportesemények stb.)
4. a pedagógiai felügyeletet ellátó személyek egyéb alkalmakkor,
5. pedagógiai felügyeletet gyakorló személyek (nevelő, szoc.gondozó)

 

3. Az iskola a felelős a tanítás ideje alatt, a tanórákon elszenvedett bántalmazásért abban az esetben is, ha az ott felügyeletet végző pedagógus ezt a tényt figyelmen kívül hagyta.

 

4. Amennyiben a tanuló törvényes képviselői elmulasztották jelenteni a zaklatást, vagy bántalmazást, illetve kérelmezni a megfelelő vizsgálatot és a tanulóért felelős pedagógus bizonyítja, hogy a tanuló megsérült, a tanuló törvényes gondviselője felelős a sérülésért és a kialakult problémáért (kiskorú tanuló esetében).

 

5. A zaklatás, vagy annak felmerülő lehetősége semmilyen esetben sem nézhető el az iskola alkalmazottai részéről.

A pedagógiai személyzetnek késedelem nélkül el kell járnia a zaklatás ügyében és azt meg kell akadályoznia. Azonnal jelenteniük kell az esetet az osztályfőnöknek, az iskolavezetésnek, feltárva az áldozat és a zaklató személyét. Haladéktalanul segítséget kell nyújtani!

 

 

5. Büntetés és büntetőjogi felelősség

 

0. 1. A tanulók zaklatása indokolt esetben bűncselekménynek bizonyul a 372/1990 törvény értelmében. Elsősorban a köv. bűncselekmények esetében:
1.  polgári együttműködés ellen,
2.  tulajdon ellen.

 

1. 2. A bűncselekményért felelős személy az a személy, aki a bűncselekmény elkövetése idején betölti a tizenötödik életévet. Ha a bűncselekmény elkövetése idején a tizenötödik évében van "fiatalkorúnak" minősül.

 

 

 

 

 

 

1. 3. A diákok megfélemlítése bűncselekménynek számít és a 300/2005 Z.z. – büntetőjogi törvény értelmében kell eljárni. Elsősorban a következő bűncselekményekre értendő:

a.  rágalmazás,

b. veszélyes fenyegetések,

c. egészségkárosítás,

d. a személyes szabadság korlátozása,

e. kényszerítés,

f. kirekesztés,

g. rablás,

h. súlyos kényszer,

i. lopás,

j. más tulajdonának károsítása,

k. idegen anyag használata.

     

1. 4. A bűncselekmény elkövetőjének tekinthető az a tanuló,  aki a bűncselekményt önállóan, egyedül követi el.

A bűncselekmény közösen elkövetett bűncselekménynek minősül, amennyiben a bűncselekményt két vagy több személy együttesen követte el.

5. Bűntetőjogilag felelősségre vonható az a személy (elkövető), aki a bűncselekmény elkövetésekor betöltötte a 14. életévét. A bűncselekmény elkövetése idején tizennégy éves korú diák/tanuló  "fiatalkorú".

6. Az iskolának azon a pedagógiai alkalmazottja, oktatója, akinek tudomása van a zaklatásról és azt nem ismeri fel, nem tesz intézkedéseket az ügyben, nem jelenti az osztályfőnök és az iskola vezetősége felé az esetet, (a zaklató és az áldozat személyét), veszélybe sodorja az eljárás további kimenetét.

 

.
6. Az erőszakos cselekmények felderítésére szolgáló eljárás

 

Abban az esetben, ha az iskola épületében, annak  helyiségeiben a tanítás ideje alatt, vagy az iskola által szervezett akciókon történt a zaklatás, minden pedagógus, de az oktatási folyamatban részt nem vállaló személyzet is a következőképpen kell, hogy eljárjon:

 

1. Az ügyet megállapító alkalmazott értesíti a tényekről, az agresszor és az áldozat személyéről az osztályfőnököket, a nevelési tanácsadót és az iskolaigazgatót.

 

2. A pedagógiai tanács összehívja az osztályfőnököket az érintett tanulók ügyének kivizsgálására. Részt vesz még ezen a vizsgálaton az esetet jelentő iskolai alkalmazott és az iskola nevelési tanácsadója - mindez titoktartás alatt történik.

A vizsgálatról jegyzőkönyv készül, melynek másolata a tanuló katalógus lapjához lesz csatolva. A jegyzőkönyvben fel kell tűntetni tényszerűen a történteket a zaklató és az áldozat szemszögéből, valamint a tanács javaslatát a probléma megoldására.

 

 

 

 

 

 

3. Miután a vizsgálat lezárult, figyelembe kell venni a további intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, az agresszor és áldozat, a szülők és a diákok jogait. Mindennek összhangban kell lennie az iskola belső rendjével, a munkatörvényekkel és a 300/2005 törvénnyel.

Mivel a zaklatás súlyos negatív társadalmi jelenség, ezért a megfélemlítéssel kapcsolatos vizsgálatokat bizalmasan kezeljük a vizsgálat végéig. Ha az iskola diákjai bármilyen zaklatással kapcsolatos jelenséget érzékelnek, kötelesek azonnal tájékoztatni az osztálytanítót, vagy annak  távollétében az iskola vezetését.

 

.           7.  A zaklatás kezelésének módszerei

 

A következő módszereket alkalmazzuk a zaklatás kivizsgálására:

1. 1. az áldozatok védelmének biztosítása,
   2. beszélgetés azokkal a tanulókkal, akik figyelmeztettek a zaklatásra, majd pedig beszélgetés az áldozattal  és a zaklatókkal.
   3. a tanúk meghallgatása, véleményalkotás az esetről, - soha nem szembesíteni az áldozatot és az agresszort,
   4. kapcsolatba lépni a diákok szüleivel vagy jogi képviselőivel,
   5. kapcsolatfelvétel a szaktanácsadókkal (pedagógiai - pszichológiai központok),
   6. a névtelen kérdőíves módszer használata.

 

Az áldozattal szembeni csoportos erőszak esetén a következő eljárást kell alkalmazni:

1. azonnali segítségnyújtás az áldozat részére,
2. az iskolavezető (igazgató) eljárást indít a nevelési tanácsadóval közösen, az osztályfőnökök és az iskola többi érintett pedagógusának bevonásával
3. személyre szabott vizsgálat,
4. megakadályozni az agresszorok ellenállását, elszigetelni őket, ezzel kizárva a közös véleményformálást, védekezési stratégia kialakítását,
5. folyamatos segítségnyújtás az áldozatok megsegítésére, támogatására,
6. az ügy bejelentése a hivatalos szerveknek, rendőrségnek – az iskola igazgatójának döntése alapján,
7. kapcsolatba lépni a diákok szüleivel, vagy jogi gondviselőivel  – ez az osztályfőnök feladata,
8. szakosodott (speciális) intézményekkel való kapcsolatfelvétel.

 

            8. Intézkedések a helyzet kezelésére

 

           Megfélemlítés esetén a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

1. Az áldozatokra vonatkozó intézkedések:

1.  javasolni a tanulók szüleinek a szakmai gondoskodást (pedagógiai - pszichológiai központ),
2. együttműködni az iskola részéről szervezett csoportos preventív foglalkozásokon

   (a pedagógiai- pszichológiai központ közreműködésével)

3. a diákok szüleinek tájékoztatása és segítése.

 

 

 

 

      2. Az agresszorokra vonatkozó intézkedések:

1. 1. ajánlott az agresszorok szüleinek a szakmai tanácsadás,

   (a pedagógiai-pszichológiai szakembereinek segítsége, ),

1. 2. magaviseleti megrovó
   3. a magaviseleti jegy lerontása.

 

      3.Kivételes esetekben való intézkedések:

1. ajánlott a szülőknek, hogy a gyermeket önként, saját felelősségre diagnosztizáltassák, indokolt esetben vessék alá kezelésnek (ajánlott a bentlakásos szakszerű vizsgálat és kezelés)
2. értesíteni az illetékes járási szociális osztályt /a gyermekek védelmében/
3. amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fenn (kiskorúakkal szembeni veszélyeztetettség), értesíteni kell a körzeti rendőrkapitányságot (Bátorkeszi).

 

 

9. Az iskola együttműködése a tanulók szüleivel és más intézményekkel

 

1. A megfélemlítés gyanúja esetén a prevenciós koordinátor, a nevelési tanácsadó, de mindenekelőtt az osztályfőnökök kötelesek figyelmeztetni a szülőket:

• legyenek tisztában a zaklatás jeleivel,
• ugyanakkor fel kell ajánlanunk nekik a segítséget.  

           Ez a kötelezettség mind az áldozat családjára, mind az agresszor családjára vonatkozik.

 

2. A szülőkkel való beszélgetés során a pedagógusoknak törekedniük kell a tapintatos megfogalmazásra, eljárásra. Természetes velejárója a kivizsgálásnak a titoktartás.

 

3. Az együttműködést a speciális intézményekkel (pszichológus, terapeuta) a nevelési tanácsadó és a témával foglalkozó koordinátor biztosítja.

 

4. Amennyiben felmerül a zaklatás gyanúja, az iskola igazgatójának kötelessége ezt bejelenteni a körzeti rendőrkapitányságon (Bátorkeszi).

 

5. Az iskolaigazgató köteles késedelem nélkül értesíteni a szociális jogi osztályt az esetről a büncselekményt elkövető és az elszenvedő érdekében, amennyiben az eset újfent ismétlődik.

 

10. Megfélemlítés megakadályozása

 

1. A megfélemlítés, vagy zaklatás semmiképpen sem ártalmatlan vicc, vagy szórakozás.
2. Az iskolavezetés és a pedagógusok feladata a pozitív légkör megteremtése, ezzel kizárva a diákok és a diákcsoportok antiszociális viselkedését. Ez az irányelv összhangban van az iskola belső rendjével.

 

 

 

 

 

 

3. Ezekkel az elvekkel kötelesek az osztályfőnökök ha kell, külön osztályfőnöki foglalkozás keretében megismertetni az egyes osztályok tanulóit.
4. Az iskola vezetése elsősorban a megfélemlítés és zaklatás megelőzése terén igyekszik továbbképzést nyújtani az osztályfőnököknek, a prevencióért felelős koordinátornak  és a nevelési tanácsadónak.
5. Ez az irányelv az iskola belső szabályzatának részét képezi.

Nyomtatott formában megtalálható minden tanteremben kifüggesztve,de az igazgatói irodban  elérhető az iskola minden pedagógiai alkalmazottja számára, elektronikus formában pedig az iskola honlapján.

 

 

 

 

 

 

 

Dunamocs, 2018. 09. 03.                               .....................................................................

                                                                       Mgr. Banai Tóth Enikő, az iskola igazgatója